Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
A szabadcsapat legénysége - A csapat tagjai Rózsa Sándor visszaemlékezése szerint
Molnár Kocza György (Kotza Gyura) Rózsa a budai országos törvényszék 1858. június 11-i átirata szerint az első vallomásában nevezte meg. Szegedi születésű (1820), római katolikus vallású, nős, számadó gulyás; a szabadságharc kitörése előtt két társával együtt Pest megye határában elkövetett több rendbeli rablások miatt elfogattak, és a szegedi városi bíróság 1848. március 23-i ítélete úgy határozott, hogy Vékes Imre alkapitány kíséretében a hitelesített vallomásukkal együtt a szükséges szembesítés s a további vizsgálat lefolytatása miatt átküldik őket Pest megyébe (Molnár Kocza György).410 Az év őszén már ismét szabad volt, mivel neve kapcsolódik egy akkor történt bűnügyhöz. Egy éjjel Veszelka Imre, Sánta János és Bálint János társaságában két ökröt és egy tehenet rabolt el felfegyverezve. Bálint Kocza Molnár György bojtára volt, és az eladott jószágokból befolyt pénz ráeső részéből állítólag gazdájának is juttatott „ osztályrészt ”.411 Az Orosházán fogva tartott gyorskocsirablók vallomása alapján, 1850 nyarán „tolvajlás”bűne miatt akarták elfogatni az egyesített Bé- kés-Csanád megye hatóságai (Kocza György).412 A rovott múltú szegedi lakosok 1851 végén készült kimutatása szerint a Rókus külváros Juhász utcájában levő 1845. számú házban lakott. A neve mellé írt megjegyzés szerint pásztor, gyanú alapján többször elfogták, illetve elítélték (Molnár Kocza György).413 1850-ben vagy 1851-ben a szegedfelsővárosi Csengele pusztán volt csikós, amikor Veszelka Imre megneheztelt, mivel ugyanazon évben Kocza helyett dolgozott a pusztán csikósként, ami állítólag „besározta az ö becsületétVeszelka ezért Rózsa Sándor és Balogh Pál társaságában Csengéiéről elhajtott három, összesen 240 forint értékű lovat, melynek következtében Kocza elvesztette az állását (Kocza György).414 A Hon egyik 1872. évi száma egyébként Molnár Kocza Gyurának nevezte.415
