Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Előzmények - A puszták fejedelme
A puszták fejedelme 1848. augusztus 6-án különös hír látott napvilágot a Debrecenben megjelenő Alföldi Hírlapban: „Az egész vidéken híres kalandor rabló- fónök ROZSA, néhány hét előtt azt ajánlotta az itteni tanácsnak, hogy ha bocsánat nyernek ő és társai, úgy ö harczra termett 200 társával a lázongok ellen indul, és a leveszélyesb helyekre fog nyomulni. Ő mint vezér, csapatját minden szükségesekkel maga látja el, és csak az engedelmet várja, hogy a rablók ellen indulhasson. — Szeged elöljárósága eszközlésére a kért engedelem megadatván, Rózsa kis seregével a városba jött; zász- lójokat egyházilag megáldana, és népségéhez lelkes beszédet tartott, melyet a nagy szdmban felgyűlt lakosság többször megéljenezett. ”2 A hír alapjául egy július 28-án, „F. A. ’’szignóval jegyzett, Szegedről írt levél szolgált, ami a szegedi és környékbeli hadi állapotokat adta hírül a pesti olvasóközönségnek. E szerint a város valóságos katonai tábor, naponta érkeztek az újabb katonák és önkéntes honvédek, számos élelmiszerraktárát és három kórházat is felállítottak, a depókba folyamatosan szállították az élelmet és más szükségleteket Török Gábor királyi biztos „erélyes vezénylete” alatt. Szó esett még a Szegeden, Temesvárott és Aradon felállított haditörvényszékekről, továbbá a te- mesi vár megerősítéséről is.3 A hírt hamar átvették a pesti lapok, így például augusztus 9-én a Kossuth Hírlapja, egy nappal később pedig a Nép Elem — Radical Lap közölte.4 Ma már tudjuk, hogy a Rózsáról és csapatáról szóló híradás a képzelet műve volt, ennek ellenére a teljes levelet olvasva, a többi hír között akár igaznak is tűnhetett a helyzetet és a helyszínt nem vagy alig ismerő (fővárosi) olvasók szemében.
