Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Újra itthn - Egressy Gábor és a szegedi szabadcsapat
zelés tehát jól illett Kossuth tervébe.298 Célja elérése érdekében Eg- ressynek Bánhídy Imrével kell értekeznie, de felhívta a figyelmét, hogy óvatosan lásson a feladathoz, mivel nem szerette volna, ha a Rózsa katonai segítségére is számító szegediek rossz néven vennék, hogy a betyárvezért el akarják vonni városukból.299 Egressy december 27-i válaszából viszont Kossuth véleményének ellenkezője derült ki. E szerint a szegediek nem bánnák Rózsa Sándor „eltávolítását”, sőt, akarják azt, a nemzetőrök pedig nem voltak hajlandóak vele szolgálni. Ezért a kormánybiztos szerint külön csapatot kellene felállítani a szegedi lovas nemzetőröknek, és külön Rózsának, kinek tartózkodási helyét már sikerült megtudnia, így még aznap szándékában állt felkeresni. Egressy írt még a szerveződő szegedi önkéntes csapatról is. E szerint száz „guerilla” lovast akarnak kiállítani fogadott emberekből azzal a feltétellel, ha azután a tábori szolgálattól mentesülnek. A gyalogos nemzetőrök viszont folyamatosan teszik megszokott hadi szolgálatukat.300 A fentiekből kiderül, hogy Egressy meg akarta nyerni Rózsát és embereit a szerveződő szegedi szabadcsapat céljaira. Fennmaradt egy 1849. január 12-i nyugtatványa arról a 300 pengő forintról, amit még szegedi kormánybiztosként vett fel az ottani sópénztárnál, a Vuko- vics Sebő számadása alá helyezett pénzből. Az összegből a szegedi szabad mozgó csapat toborzási költségeit kellett fedeznie, s ebből állta az utazásait is, mely szerint pl. Pusztapéteribe, Algyőre, Szabadkára és a „Vörös Csárdába” kellett elmennie, ezenkívül a fenti összegből állta a Rózsa Sándor és társai után küldözgetett futárok költségeit is.301 A megnevezett helyszínek egyértelműen Rózsára és társaira vonatkoznak. Péteriben Bánhídy Imre lakott, Algyőn Tóth Jóska gulyáskodott, a „Vörös Csárda” pedig az algyői határban állt, ahol a szájhagyomány szerint egy időben éppen Tóth volt a csapiáros (XII., XIV. kép). Újra itthon
