Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Újra itthn - Rózsa Sándor és a szegedi szabadcsapat szervezése

Rózsa Sándor és a szegedi szabadcsapat szervezése

Egressy november 27-én írta meg Kossuthnak a csapat „felbomló félben léteié”-1. Levele sajnos nem maradt ránk, mindössze annak mutatókönyvi bejegyzései állnak rendelkezésünkre.282 Megvan viszont Kossuth november 30-i válasza, amiből nem csupán az Egressy-féle jelentés pontos kelte derül ki, hanem annak tartalma is kikövetkeztethető. Egressy Rózsa és Bánhídy Imre Pestre készülődéséről tájékoztatta Kossuthot, hogy személyesen számoljanak be neki a történtekről. Ugyancsak Kossuth leveléből tudjuk meg, hogy a kormánybiztos elképzelései szerint Rózsa és Szeged városa együttesen állítana ki 100 lovast a betyárvezér parancsnoksága alá. Végül Egressy szót ejtett a csapat által elfogott négyszekérnyi lőporért járó s a kormánytól megígért jutalomról is.

Az OHB elnöke őszintén sajnálkozott az „alsó vidéki táborozásoknál, különösen pedig a lagerndorf ütközetben magát oly lelkesen viselt (!) Rózsa Sándor-féle csapatnak felbomló félben létele” miatt, éppen akkor, amikor a hazának annyira szüksége lenne edzett karokra. Ennek ellenére biztos volt benne, hogy Rózsáék szolgálatára továbbra is számíthat. Bár már úgy tűnt, hogy a szabadcsapat ebben a formában többé nem létezik majd, Rózsa katonai szolgálatáról azonban Egressy sem kívánt véglegesen lemondani. Elképzelése szerint ugyanis a betyárvezért kellene kinevezni a Szeged városa által kiállítandó száz fős lovascsapat parancsnokának.283

Szeged ugyanis még a november 21 -i közgyűlésén úgy határozott, hogy a „folytonos mozgó nemzetőrségi kiállítástól” való felmentése fe