Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Újra itthn - A csapat feloszlása

kerekre, a Versecen állomásozó szegedi nemzetőrök esetében pedig - más adat szerint - összesen öt napot számoltak a hazautazásra, akkor valószínű, hogy a betyárcsapat hazaérkezésére éppen november 27-én, az Egressy-féle jelentés keltének napján kerülhetett sor, s ez esetben a csapat leszerelése is akkor történt meg a vár udvarán.

Szerencsey távozása után a csapat egyetlen magasabb rangú „régi” katonája Lukácsy Károly őrmester volt, aki nem tért vissza Rózsáék- kal Szegedre, hanem a táborban maradt, és Rákótzy Zsigmond őrnagyi segédje lett.280 Nem tudható, hogy hol és milyen körülmények között, de nyugta ellenében átvett Bánhídytól 46 karabélyt és 34 pisztolyt. Arról sem tudunk, hogy a fegyverek gazdáival mi történt. Amennyiben azok átadására a nagybecskereki táborban vagy még korábban sor került, nehéz elhinni, hogy 46 lovas — tehát a csapat fele - fegyvertelenül tette volna meg az utat hazáig. így az is elképzelhető, hogy a 46 önkéntes átlépett Rákótzyhoz, vagy Lukácsy csak közvetlenül a Szegedre érkezése előtt vette át a fegyvereket. A csapat leszerelésére a szegedi vár terén, tehát csakis Korda János térparancsnok előtt kerülhetett sor, és nem valószínű, hogy a szegediek könnyen beleegyeztek volna, hogy a drága fegyverek más alakulatokhoz kerüljenek, miközben sok helyi nemzetőr fegyvertelenül volt kénytelen szolgálatot tenni. Hat torontáltordai legény még útközben elbúcsúzhatott a csapattól, és hazamehetett. Hogy biztonságosabban utazhassanak, Bánhídy náluk hagyta a fegyvereiket azzal a feltétellel, hogy hazatérésük után leadják a bírónak, aki majd beviszi azokat Szegedre. Korda János elszámolása szerint 14 karabélyt és 17 pisztolyt nem szolgáltattak be, ezek „kint maradt"dak a használóiknál, akik valószínűleg be sem mentek már Szegedre. Ok eleshettek, de inkább még korábban otthagyhatták a csapatot. Szegeden végül 34 karabélyt és 43 pisztolyt adtak le (49. kép).281