Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Az alvidéki táborban - Boksánbánya - A betyársereg Krassó megyében és az ezeresi vérengzés
f vei rájuk támad. Ezért a kormánybiztos a versed katonai parancsnokságot szólította fel, hogy mentsék fel Boksánt, mivel ott nincs lovasság.241 Kérését teljesítették, és a segítségül küldött csapatok között Rózsa Sándor csapatát is Boksánbányára irányították. Vu- kovics emlékirata és egy korabeli levele megerősíti, hogy a Rózsaféle csapat ekkor már ténylegesen Rákótzy Zsigmond őrnagy parancsnoksága alatt állt, aki azt a feladatot kapta, hogy a csapatot a „hadi rend féke alatt megtartsa”.242 így törvényszerű volt, hogy As- bóthék mellé is vele küldték őket Versecről.243 Rákótzy őrnagy november 15-én Versecről kiindulva elfoglalta és lefegyverezte Nagyzsámot, majd Móricföldet, Gattáját, Szigetfalut és Végvárt ejtette útjába, végül Krassó megyébe is behatolt. Erejét 300 magyar nemzetőr növelte, és hozzá csatlakozott Rózsa Sándor csapata is, amelyet azonban fegyelem sértései miatt lefegyvereztek. Jelentette, hogy táborát Dettán, illetve Dentán rendezi be, ami tartósnak bizonyult.244 Az egyik forrásunk szerint Rózsa 80 „marczona emberből álló csapata” november 16-án délelőtt 11 óra tájban érkezett meg Németboksánba, és a szomszédos Vasziova faluban szállásolták el őket. A környékbeli helységekről, így Zsidovinról, Ferendiáról és Gattajáról is számosán Boksánba zarándokoltak, hogy saját szemükkel csodálhassák meg a híres rablóvezért és csapatát.245 Ügy véljük, a betyársereg bevonulása a korábban tapasztaltakhoz hasonlóan mehetett végbe, és a valóban nem mindennapi látványosság nagy tömeget vonzott, ahogy azt - mint látni fogjuk - a helyi szájhagyomány is alátámasztja. Az ezt követő napok eseményeit mindmáig leginkább Vukovics Sebő kormánybiztos, későbbi igazságügyi miniszter visszaemlékezéseiből ismerjük (46. kép).
