Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Az alvidéki táborban - Boksánbánya - A szabadcsapat Rákótzy Zsigmond parancsnoksága alatt
A szabadcsapat Rákótzy Zsigmond parancsnoksága alatt Vukovics Sebő visszaemlékezése szerint Rózsáékat már Lagerdorfról Rákótzy őrnagy rendeletéi alá helyezték, azonban tudomásunk szerint ez másutt nincs leírva, sőt, az ütközet hivatalos beszámolói sem tartalmaznak erre vonatkozó utalást. Csupán arra találtunk későbbi adatot, hogy Szerencsey Károly a győztes összecsapást követően vált meg végleg a betyársereg vezetésétől, amely azt jelentené, hogy a csapatban még ő lehetett a közvetlen parancsnok (45. kép). A betyárcsapat ugyanakkor nem véletlenül került Rákótzy parancsnoksága alá. Dáni Ferenc szegedi nemzetőrszázados november 9-én, Versecről írt leveléből tudjuk, hogy akkor már a szegediek jó kapcsolatba kerültek az őrnaggyal. A derék nemzetőrök amúgy is elégedetlenkedtek, hogy mindössze előőrsi feladatra használják őket, s napokon belül úgy ér véget a szolgálatuk, hogy egyszer sem vettek részt komolyabb hadműveletben. Szeged és vidékének sorsa elsősorban a szomszédos, bánáti hadi helyzettől függött, s a tisztek alaposan meg is tárgyalhatták ezt a nagy- becskereki, majd a verseci állomásukon. Ennek eredményeként Dáni a fenti levelében már egy két századból álló szegedi önkéntes csapat felállítására kívánta megnyerni Vadász Manó polgár- mestert, mivel meglátása szerint egy ilyen alakulattal sokkal jobb eredményt érhetnek el, mint a csupán 15 napra kiindult hat század nemzetőrrel. Az újonnan szervezendő alakulat parancsnokságára Dáni Rákótzyt vélte a legalkalmasabbnak, akit „egy lelkes, tapasztalt és bátor hazafiénak tartott.234 Az alvidéki táborban
