Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Bevezető

emelünk ki: Szentesi Zöldi László két kiadást (1999, 2006) is megért kötete elsőként foglalta össze a betyárvezér életéről szóló könyvészeti és hírlapirodalmat; a másik modern életrajzot pedig egy japán kutatónak, Minamikuza Shingonak köszönhetjük. Ez utóbbi a szerző 1991-1992-ben végzett magyarországi kutatásai nyomán még 1992- ben megjelent szülőhazájában, a magyar nyelvű változatra viszont 2009-ig kellett várnunk. Természetesen még számos tanulmány és összefoglalás született Rózsa életéről, itt elegendő Bánkiné Molnár Erzsébet, Csapó Csaba, Fári Irén, Kalapis Zoltán, Németh József, Szabó Ferenc, Szentesi Zöldi László, Szenti Tibor és Ujváry Zoltán - jelen kötetünkben is gyakran idézett - műveire utalnunk. Ugyancsak fontosnak tartjuk, hogy 2009-ben Nánási László szerkesztésében, Kecskeméten újra megjelentették az 1872-es „nagy betyár- pör” szegedi királyi ügyésze, Edvi Illés Károly egykorú periratokon alapuló visszaemlékezéseit.

Miként arra már az Előszó ban is utaltunk, a betyárkirály 1848-as katonai szerepének ismertetésekor az összefoglalások - csekély kivételtől eltekintve - máig ugyanarra a néhány kiadott, illetve feldolgozott levéltári forrásra hivatkoznak. A leginkább idézett iratok - Kossuth amnesztiája, Jókai jelentése - eredetiben ma már nem állnak a rendelkezésünkre, de említést kell tennünk Barta István példaértékű forráskiadásáról a Kossuth Lajos összes munkái 13. kötetében. Bár elvétve azóta is megjelentek Rózsával kapcsolatos okmányok pl. G. Tóth Ilona és Szabó Ferenc munkáiban. Kutatásunk során számos olyan iratot is felleltünk, amelyek új megvilágításba helyezik Rózsa és a betyárcsapat szabadságharcos szerepét.

A levéltári források hiányosságával szemben elődeink remek szép- irodalmi és néprajzi összefoglalásokat hagytak örökül a témában. Ezért, ha fájó szívvel is, de terjedelmi okok miatt a betyárok 1848-as

Bevezető