A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)

Szatmári Imre: A Munkácsy Mihály Múzeum története (1899-2009)

1919. április 26-i román megszállás ismét megakadályozta. A múzeum egészen 1924-ig zárva volt, s gyakorlatilag ekkor az egyéb múzeumi tevékenység is szünetelt. Az épület összes helyiségét is csak 1926-ra sikerült eredeti rendeltetésének visszaszerezni, a rendőrség ugyanis csak ebben az évben költözött ki a múzeum alsó szintjéről.

Az 1920-as évek gazdasági válsága természetesen a múzeum költségvetésére is kihatott. Az évtized végén a támogatás alig érte el az évi 3000 pengőt, s csak 1930-ban emelkedett az összeg 5000 pengő fölé. A dologi kiadások azonban a működési költségek mellett jórészt az épület karbantartására kellettek. A kissé kedvezőbbé váló körülményeket az 1930-as évek válsága azonban ismét rossz irányban befolyásolta: 1934-ben például a múzeum költségvetésének összege 2600 pengő alá csökkent.

A múzeum igazgatója 1932-ig Rell Lajos volt, tőle a múzeumigazgatói tisztséget Korniss Géza (1888-1960) városi kultúrtanácsnok vette át. O volt 1925-től kezdve a múzeumi bizottság elnöke is. Működésével kapcsolatban a történeti feldolgozások meg szokták említeni, hogy a múzeum lényegét sajnos nem értette meg, s csak a kiállítást és a látványos rendezvényeket értékelte. Mindenesetre az érdeme, hogy a Munkácsy Mihály özvegye, Cécile Papier végrendelete szerint még az első világháború idején az intézmény részére útnak indított Munkácsy- relikviákat felkutatta, és Békéscsabára hozatta.

Ebben az időben a múzeumban, főhivatásúk mellett, tiszteletdíj nélkül, képzett munkatársak is dolgoztak.

Banner Benedek (1884—1968) polgári iskolai tanár például a kolozsvári egyetemen régészeti és néprajzos képzést kapott, az 1910-es években néprajzból doktorált, s a temesvári múzeumban helyezkedett el. Az első világháború után azonban hazatért Békés megyébe, s Békéscsabán telepedett le. 1925-től 1933-ig a múzeum néprajzi gyűjteményét vezette, majd ezt követően a régiség-, érem- és ereklyetárat bízták rá. Néhány kisebb leletmentő ásatása mellett igen jelentősnek számít ma is a Békéscsaba mellett, a Fényes nevű határrészen végzett ásatása, amely egy szkíta kori temető igen gazdag leleteit hozta napvilágra.

A néprajzi gyűjteményt 1934-ben Linder László (1893-1980) evangélikus lelkész vette át. Autodidakta módon képezte magát, s jó muzeolóKorniss Géza igazgató (1932-1944) Korniss Géza, director (1932-1944)

26