A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)

Szatmári Imre: A Munkácsy Mihály Múzeum története (1899-2009)

november 1-jétől Sass Árpád festőművészt nevezte ki a múzeum veze­tőjévé, aki ezt a feladatot 1951-ig látta el - az 1946-1948 közötti évek kivételével, amikor takarékossági okok miatt egyáltalán nem volt kine­vezett igazgatója az intézménynek. Ez idő alatt a környező főúri kasté­lyokból beszállított műtárgyakkal - elsősorban XVIII-XIX. századi festményekkel - bővült a gyűjtemény. A háborús front átvonulását követően 1945. május 1-jén nyitották meg először a közönség számára a múzeumot, akkor is csak a képzőmű­vészeti részleg képtárát, s időbe telt még, amíg a többi részt is beren­dezhették. A Munkácsy-terem például csak 1947. május 4-én, a régésze­ti és néprajzi kiállítás pedig még ennél is később nyílhatott meg. III. Az állami kezelésben működő muzeum (1950-1962) Az 1949. évi új országos múzeumi szabályozás következményeként 1950 márciusában a múzeum állami kezelésbe, vagyis közvetlenül a Népművelési Minisztérium irányítása alá került. A változásnak kétirá­nyú következményei lettek: kedvezőtlenül jelentkezett a központi poli­tika múzeumi területre is kisugárzó hatása, másrészt pedig kedvező erő­vel hatott a múzeumok szakmai feladatainak országosan egységes ér­telmezése és az egységes nyilvántartási előírások bevezetése. Tábori György igazgató (1951-1969) Tábori György, director (1951-1969) 1951-ben az addigi városi múze­umot Munkácsy Mihályról nevezték el. Az intézmény irányításával 1951 januárjában átmenetileg a gyulai múzeum igazgatóját, Lükő Gábort (1909-2001), majd ez év novembe­rében Tábori Györgyöt (1913-1997) bízták meg. 1969-ig ő volt a múze­um igazgatója. Nagy előrelépést je­lentett, hogy személyében ő lett a mú­zeum első teljes állású szakalkalma­zottja, aki megfelelő szakirányú vég­zettséggel is rendelkezett, hiszen nép­rajzból doktorált. Az 1950-es évek­ben mellette részfoglalkozású termé­szetrajzos (Hankó Béla), majd főál­lású művészettörténész (Mucsi And­rás), régész (Kovalovszki Júlia), illet­ve restaurátor (Asztalos György) is helyet kapott. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom