A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)
Szatmári Imre: A Munkácsy Mihály Múzeum története (1899-2009)
hírűvé vált Munkácsy gyerekkorának egy jelentős részét töltötte Csabán, később is szívesen látogatott a városba, s 1900. évi halála mindössze fél évvel a Békéscsabai Múzeum-Egyesület létrejötte után következett be. Levelet írtak ezért Munkácsy Mihály özvegyének, hogy a hagyatékból juttasson a csabai gyűjtemény számára is. Igaz ugyan, hogy végül csak az 1930-as évek elején jutottak a múzeumba ennek eredményeként festmények és személyes tárgyak, de kétségkívül ennek a kezdeményezésnek köszönhető, hogy a múzeum ma a „világ legnagyobb Munkácsy- gyűjteményével” rendelkezik. Munkácsy Mihály mellett Orlai Petries Soma, Haan Antal, Jantyik Mátyás, Veres Gusztáv és más XIX. századi, helyi kötődésű mesterek festményeit, rajzait is sikerült megszerezni. A történeti gyűjtemény jelentős részét képezték pl. az Ipartestülettől 1900-ban átvett céhemlékek, de említésre méltók az Erkel családtól vagy a Damjanich János özvegyétől kapott személyes használati tárgyak is. A numizmatikai gyűjtemény vásárlás, gyűjtés és a Nemzeti Múzeumtól kapott duplumok által gyarapodott, s száma 1912-re csaknem elérte az ezret. A természettudományi gyűjtemény legjelentősebb csoportját először a Tarján Tibor által a múzeumnak adományozott, Békés megye területéről származó madártojás-gyűjtemény jelentette. Ezenkívül őslénytani emlékek is kerültek még a század elején vásárlás és ásatások útján ebbe a tárgycsoportba. Mindebből nemcsak az látszik jól, hogy a Múzeum-Egyesület által éveken át gyűjtött anyagokból az akkori csoportosításnak megfelelően létrehozták a Régiségtárat, a Pénz- és éremtárat, az Ereklyetárat, a Természetrajzi és paleontológiái tárat, a Kép-, szobor- és képzőművészeti tárat, az Iparművészeti, valamint a Néprajzi tárat, hanem az is, hogy már nem sokkal az alapítás után igen nagy mennyiségű anyag gyűlt össze, s ennek elhelyezése hamar gondot jelentett. 1912-ben a Múzeum-Egyesület múzeumi gyűjteményébe 1573 db régészeti, 915 db numizmatikai, 324 db természettudományi, 414 db néprajzi és 57 db képzőművészeti tárgy tartozott. Ezen gyűjtemények nagyobb részét 1912 júniusáig a gimnáziumban helyezték el, a végén már négy egymásba nyíló teremben, de a szűkös hely miatt már 1906-1908 táján arra kényszerültek, hogy a néprajzi gyűjtemény részére a Békéscsabai Takarékpénztár épületében béreljenek helyiséget. Egy önálló múzeumi épület tehát valóban fontos célja volt a Békéscsabai Múzeum-Egyesület számára. Az Egyesület vezetői már 1902-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz fordultak anyagi támogatást kérve egy Békéscsabán felépítendő, kizárólag közművelődési feladatokat ellátó épület létesítése érdekében. Az évenkénti támogatásokkal való gondos gazdálkodás és az 1905-ben engedélyezett állami támogatás mellé azonban az új múzeum 20
