A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)
Szatmári Imre: A Munkácsy Mihály Múzeum története (1899-2009)
munkára és a közönségkapcsolatok alakulására. Külön kérdéskör, hogy a megyei múzeumi szerepkör a Munkácsy Mihály Múzeumra - e múzeumi szervezet központjaként - egy megyei múzeumi hálózat működtetésének feladatát is rója. A múzeum történetének első fél évszázadában Békéscsaba városi múzeumaként, a város „Kultúrpalotájaként” működött, mai nevét rögtön az állami kezelésbe vétel után, 1951-ben kapta. Ebben jelentős szerepet kapott, hogy Munkácsy Mihály 8-14 évesen (1852 és 1858 között) Békéscsabán nevelkedett, s halála után személyes ereklyéi e múzeumba kerültek. A Munkácsy Mihály Múzeum történetével - nem említve most Rell Lajos korai, 1914-ben megjelent munkáját - legmélyebbre hatóan G. Vass István foglalkozott, aki külön kötetben adta közre az első 80 évet felölelő, 1979-ig terjedő összegző művét. Az újabb összefoglalásokra - szintén G. Vass István, illetve Kocsor János közreműködésével - Békéscsaba monográfiájának 1998-ban megjelent harmadik kötete, valamint a múzeum alapításának százéves évfordulójára 1999-ben megjelent könyv adott alkalmat. Ez utóbbiban a múzeumtörténetet Kocsor János írta, de ezenkívül minden gyűjtemény történetét külön is összefoglalták. I. Múzeumszervezés - A Békéscsabai Múzeum-Egyesület (1899-1914) A múzeum történetének kutatása egyértelműen állást foglalt abban, hogy a mai megyei múzeumként működő Munkácsy Mihály Múzeum elődjének teljes joggal elfogadhatjuk azt a Békéscsabai Múzeum-Egyesületet, amely a XIX. század legvégén, a magyar múzeumalapítási törekvések részeként 1899-ben hivatalos keretek között is megkezdte működését. Meg kell azonban jegyezni, hogy a békéscsabai múzeum alapításának gondolatát Haan Lajos evangélikus lelkész - aki maga is jelentős régiséggyűjteménnyel rendelkezett - már jóval korábban, az 1860-as években felvetette, de abban az időben ő és a vele egyetértők fontosabbnak tartották a vármegye múzeumalapítási törekvéseinek előmozdítását. Ennek a törekvésnek az eredményeként indult például mozgalom 1874-ben a hat évvel korábban, 1868-ban alapított gyulai múzeum megyei múzeummá fejlesztése érdekében. A megyei múzeumi tevékenység tehát a XIX. század utolsó harmadában a gyulai múzeumhoz és a gyulai jegyzésű Békésvármegyei Régészeti és Müvelődéstörténelmi Társulat tevékenységéhez, illetve a Társulat szintén Gyulán megjelenő évkönyvsorozatához kapcsolódott. Ehhez a körhöz csatlakoztak a csabai 12
