A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)
Martyin Emília: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum
kiállításon szerepelt, az intézménynek nem volt raktárhelyisége. Az anyag gyarapodásával azonban a kiállítóhely zsúfolttá vált, így szükség lett volna újabb helyiségek múzeumi célokra történő megnyitására. Az intézményben komoly szakmai munka folyt, több megyei településen (Füzesgyarmat, Szarvas, Gerendás, Mezőberény, Tótkomlós) zajlottak ásatások - méltón képviseltette magát a VII. budapesti régészeti és embertani kiállításon, valamint egyéb budapesti és nagyváradi tárlatokon. Ennek ellenére hanyatlás volt érzékelhető, ami elsősorban a korlátozott nyitva tartásban nyilvánult meg. A múzeumot csupán heti két alkalommal látogathatták, de külön kérés alapján - Mogyoróssy, majd 1877-től Privár (Abaft) János polgári iskolai tanár felügyelete mellett - bármikor megtekinthette a kiállítást az érdeklődő közönség. A korlátozott nyitva tartás, az épület zsúfoltsága, fűtetlensége miatt azonban egyre kevesebb látogató fordult meg a múzeumban. A gyulai közönség már ismerte a kiállítást, elmúlt az újdonság varázsa. A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat volt az egyetlen támogatója, melynek tagjai, tanárok és hivatalnokok lévén, nem tudtak többet áldozni az egyesületre, így a múzeum működtetésére sem. A megye eredeti lelkesedése is lankadt, nem támogatta az intézményt, és nem fordított gondot a gyűjtemény gyarapítására sem. A múzeumvezetői feladatokat Mogyoróssy a kezdetektől nagy elhivatottsággal végezte. 1890-ben, 85 éves korában lemondott a tisztségről, de 1893-ban bekövetkezett haláláig figyelemmel kísérte az általa létrehozott intézmény sorsát. A múzeum életében új korszak köszöntött be, egymást váltották a rövid ideig működő igazgatók. Mogyoróssy utóda, egyben rokona, Asbóth Kálmán csak rövid ideig töltötte be a segédőri tisztet. Őt követte egy éven át, 1891-92-ben Rácz János református rektor-tanító, aki ideje teljes részét romeltakarítással, a tárgyak tisztításával töltötte el. Mivel hiába kérte a múzeum anyagának megfelelő helyre költöztetését, a helyzetet kilátástalannak ítélte, és lemondott tisztségéről. Gyulafi Endre polgári iskolai tanár nagyobb sikerrel járt. Igazgatása két éve alatt igyekezett rendbe szedni az elhanyagolt állapotban lévő gyűjteményeket. A múzeum fenntartójaként számon tartott Társulat 1894-ben feloszlott, illetőleg Békés megyei Közművelődési Egyesületté alakult át. Alelnöke Oláh György, főtitkára Karácsonyi János lett. Az új egyesület alakuló ülésén született meg a döntés egy új önálló múzeumépület felépítéséről. Az épület elkészültéig az immár 3000 tárgyat számláló gyűjteményt ideiglenesen a Városház utca 14. szám alatti épület három emeleti termében helyezték el. A megye első, kimondottan múzeumi célokra épült épületét 1895-ben adták át a gyulai Népkertben. Fürdők István honvéd alezredes, múzeumőr az előző vezetőkhöz képest sokkal jobb, reményteljesebb helyzetben 140
