Cs. Szabó István: Református temetés, temetők, sírjelek a Körösök és a Berettyó vidékén (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Közösségi temetés
vót a kísírő lovaskocsisor kifele a temetőbe. Példájúl ídesapámnak a temetísin 25 kocsi, 100 fő lapátos ember vót, az ilyet évekig számon tartották a családban. A halottaskocsiba a lovakat jóbarátja adta az elhunytnak, ez is megtiszteltetísnek számított, ha valakinek a lovait elkírtik"? 1 Körösladányban „rokonok, ismerősök húsztól ötven emberig, mikor hányan vannak, ássák a sírt. Reggel a temetőbe visznek ki nekik ételt-italt, kenyeret, szalonnát, pálinkát. Itt is a temetés előtt való napon ássák ki a sírt. Aztán a temetéskor lapáttal, kapával a hónuk alatt mennek ki, s ugyanők a sírbehuzók is. Egyikük-másikójuk berúgott, s a régi sírokban talált csontokkal dobálóztak, játszadoztak. Ilyen eset történt egy alkalommal, amikor a református templom körül árkokat ástak vízvezetéknek, s beleástak a középkori templom körüli temetőbe. A talált koponyákat kirakták a sáncra, s azokra csuzliztak. Egy arra járó idős ember odaszólt: »Mi csinász te tökíletlen, oszt mit szólasz, ha ippen valamék ősöregapád fejit lűdözöd, gyalázod? He!«" i3 Köröstarcsán „kalákába ássák a sírt, minél többen, annál nagyobb a tisztelet. Sokszor 25-30 ember is ássa, mikor a temetőcsősz mán kijelölte a helyet. Mindig a temetést megelőző napon. Minden szerszám a temetőcsőszháznál van, az egyház tulajdona, rígebben mindenki hozta magával. A beomlások veszélye miatt az 1980-as évek elejitűl megszűnt a padmaly ásás, mert rígebbi sírokat ásnak fel (a régi temetőt újra felfogták - Cs. Sz. I. megjegyzése). Sírásás közben van pálinkázás, de bor csak utána van, ha befejezték. Előfordul, hogy jó hangulat kerekedik, dobálóznak rígi csontokkal, de rendesen a sír fenekibe temetik egy kisebb gödörbe. A sírásók a sírbehuzók is. Temetéskor a férfiak most is hozzák hónuk alatt a lapátot hagyományosan tiszteletbül, bár mostanában a sírásást egyre többen Seprenyi Balázs közlése, Kornádi. Sánta Károly (Körösladány) és Szurovecz Máté (Gyoma) közlése.
