Juhász Irén: A Vésztő-Mágori-domb (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006)

Kutyákat és palmettát ábrázoló kockaoszlopfő gurális állatábrázolásokhoz. Említést érdemelnek még: egy indamotívumos kerettöredék és a talán az építőmestert ábrázoló szobortöredék. Az előkerült több mint kétszáz faragványon keresztül képet lehet kapni a Csoltnemzetség monostorának díszítésbeli gazdagságáról. A Mágon-dombon feltárt kolostoregyüttes jelentősége a feltáró munkálatok előrehaladtával egyre emelkedett. Fokozatosan vált ismertté alaprajzi elrendezése, építésének kezdetét pedig az első írásos adattól vissza kellett keltezni majd két évszázaddal. Az is bizonyossá vált, hogy olyan rangos díszítményekkel ellátott épületek álltak itt a dombon, melyekhez hasonlóak az ország más részein csak királyi építkezéseken vagy azok hatósugarában találhatók. Művészettörténeti jelentőségük az Alföldön az adott korszakban különösen kiemelkedő. A helyszínen levő, immár műemlék Wenckheim pincében, valamint a pincével szemben nyitott őskori kiállítóhelyen állandó kiállítás mutatja be a fent leírtakat. A pincében lévő kiállítás három részre tagolódik, a középső részen megépített vitrinek egyik oldalán, a kiállítás első harmadában az őskori leleteken keresztül nyerünk bepillantást az egymást követően megtelepedett népek, illetve népcsoportok mindennapi életébe és hiedelemvilágába. A második harmadban mutatjuk be a 10. században megtelepedett, a megye első birtokos nemzetsége, a Vatától származó Csoltok nemzetségi monostorát. Mind-