Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály élete és kultusza (Békéscsaba. - Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004)

Munkácsy Mihály élete és kultusza

magángyűjtők képeivel kiegészítve. A katalógus bevezető tanulmányát Farkas Zoltán írta, aki már 1941-ben megjelentette monográfiáját. Ezt előzték meg Lázár Béla, Petrovics Elek írásai és Harsányi Zsolt Ecce Homo című életrajzi regénye. 1950-ben Munkácsy Mihály-díjat alapítottak, 1952-ben nagyszabású emlékkiállítást rendeztek a Műcsarnokban. Ennek volt szenzációja a Debrecenből felhozott Ecce Homo és az Országházból áthozott Honfoglalás, amelynek modellfotóját is kiállították. A 172 művet felvonultató tárlatot Bényi László rendezte, gazdag irodalommal ellátott katalógusát Oltványi Imre írta. Ekkor adták ki Munkácsy válogatott leveleit, amelyeket Farkas Zoltán fordított. A könyvhöz Végvári Lajos írt előszót. 1958-ban jelent meg Végvári nagymonográfiája, amely ma is alapvető munka. Ekkor alakult a Nemzeti Galéria, amely átvette a Szépművészeti Múzeum magyar gyűjteményét és a Fővárosi Képtárat. 1957-ben nyílt meg a Kossuth téri volt Kúriában, majd a Budavári Palotába költözött át. Munkácsy és Paál László műveit bemutató terme egyik vonzereje az intézménynek. Az elmúlt évtizedekben szépen gyarapodott gyűjteménye, szenzációt jelentett a Siralomház visszaszerzése Philadelphiából. E gazdag anyagból az intézmény letéttel látta el a vidéki múzeumokat, emlékkiállításokat rendezett, ill. segített Miskolcon, Békéscsabán, Szegeden. Külföldi Munkácsy-kiállításokra is sor került (1967-ben Drezda, 1969ben Linz, 1978-ban Poznan), és gyakran szerepeltek művei a 19. századi magyar művészetet reprezentáló bemutatókon Tokiótól Dijonig. Az ötvenes évektől egyre több utca, tér és intézmény vette fel a festő nevét, így kapott Munkácsy-nevet a Képcsarnok Vállalat békéscsabai terme, valamint a város egyik tere, ahová Borsos Miklós bronz szobra került (ez ma a múzeum előtt áll). A szoborsétányra Vilt Tibor kőből faragott büsztjét helyezték el, Gyulára pedig Vasas Károly mellszobrát. 1966-ban avatták fel a Margit-szigeten Madarassy Walter Munkácsy-emlékművét, amely előbb a Városligetben állt. A kiállítások, megemlékezések egy része a 125. évfordulóra, 1969-re esett. Meglepő, hogy Washingtonban egész sor előadással emlékeztek meg róla a Kongresszusban 1969-ben. Munkácsy amerikai „jelenlétét" ünnepelték ezzel, hiszen legalább hatvan műve volt köz- és magántulajdonban ekkor. Ebből az utóbbi években jócskán került vissza festmény eladás útján és letétként is. 1988-ban elárverezték a Wanamaker-képtárat, így a két nagy Krisztus-képet is. A New York-i Sotheby's aukción hatvanezer dollárért vásárolta meg a Krisztus Pilátus előttet egy magát meg nem nevező, telefonon licitáló kana-