Gyarmati Gabriella: Munkácsy. Festmények és grafikák a békéscsabai múzeumban (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004)

képzeletében elválaszthatatlanul egybeötvöződve jelenik meg ez a két kategória: az ő képvíziói mindig kolorisztikusak."(6) 1870. Az előző évben elkezdett Siralomház elnyeri a párizsi Salon aranyérmét. A táblához használt nagy számú fotótanulmány mint alkotói eszköz - új utat nyit Munkácsy előtt. A fényképek közül hét - az őr, a szűrös legény, a gyermekét tartó anya, a bőrkötényes férfi, a síró asszony, a kosaras nő és a főalak: az elítélt figurájához használt tanulmány - a Munkácsy Múzeum tulajdonát képezi. (7) A Siralomház a mesterségbeli tudás teljes fegyverzetének birtokában mutatja a mestert, és olyasmit láttat, amit az átlagszem esetleg észre sem vesz. Realizmusa színtiszta igazmondás. Az itt megjelenő drámai erő tovább koncentrálódik a kétalakos Siralomházon, amely 1872-ben születik, tehát nem vázlata, hanem gondolati továbbfejlesztése a sokalakos táblának. (8) 1871. Párizsba költözik, ahol műtermet bérel. 1872. Kapcsolatba kerül Goupil műke-