Gyarmati Gabriella: Munkácsy. Festmények és grafikák a békéscsabai múzeumban (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004)

1864. Számára Ney Ferenc, a pesti Főreáltanoda igazgatója műveltségi bizonyítványt állít ki, amelyen neve már Munkácsy Mihályként szerepel. Megfesti pécsi rokonai, a kiállításban szereplő Reök Lajos és neje. Reök Lajosné, Járossy Júlia képmását, melyekről az alábbiakat írja Végvári Lajos: „Munkácsy, hogy a tervezett bécsi tanulmányokhoz pénzt szerezzen, Pécsett élő rokonaihoz is fordul támogatásért... Nagy gonddal festette meg a képek minden részletét, törekedett a karakter és az ábrázolt hangulatának érzékeltetésére is. Még erősen a tiszta körvonalra épít, mint a késő-biedermeier portrékon láthatta, a megvilágítás egyenletes, a színek szürkés árnyalatúak. tompítottak, lágyak."(5) 1865. Felveszik a bécsi Képzőművészeti Akadémiára, ahonnan a tandíj befizetésének elmulasztása okán fél év múlva kizárják. Útja újra nagybátyjához vezet, most Gerendásra. 1866. Beiratkozik a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, mestere Wagner Sándor. Ekkor készül a Vihar a pusztán.