Hévvízi Sándor: Népi írók szoborparkja Vésztő-Mágoron (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

Szabó Pál

író, szerkesztő, politikus Biharugrán született 1893. április 5-én, és Budapesten halt meg 1970. október 31-én. Szegényparaszti családból származott. Hat elemit végzett az ugrai iskolában. Korán dolgoznia kellett, napszámosmunkára járt, majd kőművesinas és kőművesmester lett. Legénykorát sok írásában örökítette meg. Könyveket vásárolt, sokat olvasott, ha tehette, még színházba is járt Nagyváradra. Az I. világháborúban katona volt. Első írását, faluja megbízásából a békéscsabai Körösvidék című lapba írta. Első fővárosi közlései Bajcsy-Zsilinszky Endre Előőrs című lapjában jelentek meg, 1928-tól. Ekkor figyelt fel rá igazából Móricz Zsigmond és Féja Géza, 37 esztendős volt, amikor első regénye, az Emberek (1930) megjelent. „Új, nagy írót küldött a falu" - írta Móricz 1931-ben a regényről. Aztán pártot szervezett, a Bihar Megyei Kisgazda Pártot. Nemsokkal utána fo-