Hévvízi Sándor: Népi írók szoborparkja Vésztő-Mágoron (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

Féja Géza

író, újságíró, szerkesztő a Lévához közeli Szentjánospusztán született 1900. december 19-én, és Budapesten halt meg 1978. augusz­tus 14-én. Léván érettségizett, majd 1920-tól a budapesti Pázmány Péter Tudományegye­tem magyar-német szakos hallgatója lett. Ta­nulmányait befejezte, de nem tett tanári záró­vizsgát. Ettől függetlenül 1924-től Eszter­gomtáborban, 1933-ban pedig Pesterzsébeten tanított. Legelső verse 1922-ben jelent meg a Nyugatban. 1923-ban Szabó Dezső vonzásá­ba került, az Auróra majd az Elet és Irodalom munkatársa lett, főként tanulmányokat kö­zölt. 1929-1933 között Bajcsy-Zsilinszky Endre belső köréhez tartozott, az Előőrs, a Kohó (1931), a Szabadság munkatársa, szer­kesztője volt. De szerkesztette a Kelet Népét és a szlovákiai Magyar írást is. 1931-től egyik szervezője a Nemzeti Ra­dikális Pártnak. 1937-ben a Márciusi Front-

Next

/
Oldalképek
Tartalom