Hévvízi Sándor: Népi írók szoborparkja Vésztő-Mágoron (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

Szabó Pál

szerkesztője volt. 1954-től a Hazafias Népfront országos tanácsának elnöke, 1959-ig az Elnöki Tanács tagja. 1949-ben Baumgarten-díjat, 1950-ben József Attila-díjat, 1951-ben és 1954-ben Kossuth-díjat kapott. írásai közül megemlítendő még az Ahogy lehet (1968) című regénye, amely a török kor sárréti világát mutatja be, valamint a Nyugtalan élet I—

III. (1971— 1973) önéletrajzi regénye. Végakaratának megfelelően Biharugrán temették el, emlékét ugyanitt a Szabó Pál Irodalmi Emlékház is őrzi. RÓLA SZÓLÓ ÍRÁSOK: Czine Mihály: Szabó Pál alkotásai és vallomásai tükrében (Budapest, 1971), Bertalan Agnes: Szabó Pál szivárványai (Békéscsaba, 1977), Bata Imre: Szabó Pál faluképe. Tanulmányok (Békéscsaba, 1984), Mikita István (szerk.): Szemelvények Szabó Pálról (Biharugra, 1988). Bertalan Ágnes (szerk.): Szabó Pálra emlékezünk (Karcag, 1993), Végh Károly: A megtartó közösség. Szabó Pál faluképe (Budapest, 1998).