Szabó Ferenc szerk.: Banner János emlékezete (Békéscsaba – Szeged, 1989)

Emlékülés Békés, 1988. március 1. - Banner János és a Békés megyei múzeumügy (Dankó Imre)

került a gyulai múzeum élére, olyan ember, akinek Banner János minden támogatást megadott. Állandóan tanácsokkal látta el Implomot és eredményesen pártfogolta minden lépését, tervét. Implom József nem is feledkezett meg róla. A hatvanéves gyulai múzeum történetéről írt munkájában így írt erről: „E helyen is hálás köszönetet mondunk dr. Banner János egyetemi r. tanár úrnak messzemenő támogatásáért, jó tanácsaiért és fáradozásaiért, amellyel az igen nehéz időkben meginduló Gyulai Dolgozatok megjelenését hathatósan elősegítette."

10 Nyilvánvaló, hogy nemcsak a Gyulai Dolgozatok — nagyszerű kiadványsorozat — megindítása körüli segítséget, támogatást, tanácsokat köszönte meg Implom, hanem mindazt a törődést, figyelmet, támogatást és biztatást, amit a gyulai múzeum újjászervezéséhez, a gyulai múzeum fejlesztéséhez, a gyulai múzeumügy központi kérdésként való kezelése érdekében és nem utolsósorban saját szakmai felkészültségéhez, ismeretei fejlesztéséhez kapott. Különben a Gyulai Dolgozatok 2. és 4. száma Banner János tanulmányait közölte. Az elsőben Banner János a Békés megyei régészeti kutatások történetét dolgozta fel, illetve adta közre. A nagy gonddal összeállított munka nagyszerű, ma is alapul szolgáló leletkatasztert és bibliográfiát tartalmazott. Érdekes része az, amelyben Békés megye múzeumait és múzeumi gyűjteményeit a régészeti kutatások szempontjából mutatja be. Első helyet biztosítva ilyen vonatkozásban a gyulai múzeumnak. Itt tett említést az orosházi múzeumi gyűjteményről is, amelyhez talán a legkevesebb köze volt a békési múzeumok közül.

11 A másodikban Békés megye kőkori viszonyairól, a kőkori életről nyújtott összefoglaló képet.

12 Ebben a tanulmányában is egyfajta összegező bevezető után lelőhelykatasztert adott és egy nagyszerű feldolgozási bibliográfiát csatolt. A leletek elhelyezéséről, őrzéséről írva a múzeumokról alig mond valamit. Mert azok nem állnak hivatásuk magaslatán s közel sem teljesítették az ezen a téren mutatkozó feladataikat. Hogy mennyire otthonos volt a gyulai múzeumügyben és hogy mindig mennyire készen állt a támogatására, mi sem bizonyítja jobban, mint a gyulai múzeum kilencvenéves fennállásának megünneplése, 1959-ben. A gyulai múzeum fennállásának 90. évfordulóját egy kisebb szabású tudományos üléssel kívántam emlékezetessé tenni. A múzeum történetének, végzett munkájának bemutatására Banner Jánoson kívül más alkalmas embert nem ismertem. Hozzá fordultam hát, hogy tartson egy előadást a kilencvenéves gyulai múzeumról, kitekintéssel az egész magyar, közelebbről a Békés megyei múzeumügyre. Többször tárgyaltam, váltottam levelet vele ebben az ügyben. Lelkesen vállalta az előadást, amiből a tudományos ülésre terjedelmes tanulmány lett, olyan munka, amely semmi esetre sem volt előadható. Az ülésen nem is a teljes szöveget mondta el, hanem a tanulmány egyfajta rövidített és az előadás műfajának megfelelően átalakított változatát adta elő. A teljes szöveg ezúttal sem veszett kárba, mert az általam akkor megszervezett és megindított A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai című sorozat első számaként megjelent.

13 Az előadásról való tárgyalásaink, levelezésünk közben jutott tudomására, hogy kevéssel azelőtt, Gyulára kerülésemkor, első „tényke-