Szabó Ferenc szerk.: Banner János emlékezete (Békéscsaba – Szeged, 1989)

Emlékülés Békés, 1988. március 1. - Banner János és a Békés megyei múzeumügy (Dankó Imre)

ünnepséghez az adta az ötletet, hogy egyszer Banner János elszólta magát előttem; hogy bizony „kellene már valamit csinálni Márki Sándorért is", szeretett professzoráért, s hogy „nem szeretne addig meghalni, amíg nem rehabilitálja", amíg valahol közre nem adja Márki Sándorról szóló tanulmányát. Amikor a Márki Sándor-emlékünnepségre előadónak felkértem, derült ki, hogy tényleg volt a fiókjában egy Márki Sándor-tanulmány, amit állandóan bővített, fejlesztett a még akkor is itt-ott előforduló Márki Sándor-életműértékelésekkel, adatokkal. Előadásának ez a tanulmány képezte az alapját, a magvát; az előadás rövidített formája volt. Azonban a teljes tanulmány se ment veszendőbe. Teljes egészében kiadtam A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 21. számaként, 1961-ben.

4 Banner János békési múzeumi kapcsolataira is rávilágítandó, érdemesnek látom idézni Banner János megszólítását a kétegyházi emlékmű-leleplezéskor: „Szeretve tisztelt Professzorom, Jellemformáló mesterem, Sándor bátyám!" és tett hitet Márki Sándor szellemében a tudomány, a tudományos kutatás egyedüli fontossága mellett. Muzeológusi felfogásában is ez, a tudományos munka, a tudományos kutatás gyűjtéssé magasztosult formája a domináló. Ilyen felfogás alapján ösztönözte unokaöccsét, Banner Józsefet, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium tanárát is a tudományos munkára. Engem pedig arra, hogy adjak munkát, feladatokat Banner Józsefnek és kössem, ahogy csak lehetséges és ahogy csak tudom a gyulai múzeumhoz. Banner József a gyulai gimnázium kiváló képzettségű, volt Eötvös-kollégista tanára volt. A soknemzetiségű Eleken született, szülei, családja ott is lakott. Banner József Eleken nőtt föl. Igen jól, anyanyelvi szinten tudott németül és eleki svábul is. Érdeklődése az eleki németségen keresztül a nemzetiségi nyelvi alapozottságú néprajz felé irányult, de általános dél-alföldi helytörténeti kérdések is foglalkoztatták. Az országos néprajzi-népnyelvi gyűjtőpályázatok munkájába bekapcsolódva írta első tanulmányait. Köztünk baráti kapcsolatok szövődtek s Banner Józsefet mindjobban sikerült bevonni a gyulai Erkel Ferenc Múzeum munkájába. Hosszú ideig, mint a múzeum külső munkatársa tevékenykedett, mígnem élete utolsó két-három évében sikerült hivatalosan is a múzeum munkatársai közé kerülnie. Banner József személye volt aztán az az új kapcsolat, ami Banner János és a békési, jobban mondva a gyulai múzeum közt fennállt. Mély fájdalommal kell megemlítenem azt a szomorú tényt, hogy Banner József barátom, több jeles néprajzi tanulmány szerzője, fiatalon elhunyt s nekem adatott az a feladat, hogy a Békési Életben búcsúztassam, mindenekelőtt a nagybácsi, Banner János által ajánlott, inspirált pályától, a múzeumi munkában testet öltött tudományos kutatástól, feldolgozástól.

5 Banner János a múzeumokat bármily szerényen eleresztettek legyenek is azok, elsősorban tudományos intézményeknek, tudományos műhelyeknek tekintette és mint ilyeneket, ajánlotta pártfogásra a közigazgatási hatóságok, vezetők figyelmébe. Nem nézte le a múzeumok népművelési munkáját, nem zárkózott el előle, de határozottan visszautasította, hogy ez a tevékenység álljon a múzeumok előterében. Elképzelhetetlennek tartotta, hogy a múzeumban végzett tudományos munka nélkül, attól függetlenül, nem annak az ered-