Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)
Helytörténet - Implom József: Toronyi Tamás
fentebb két idézetben is láttuk — a vár setét barlangnak nevezett tömlöcébe rekesztették37. A gyulai vár mély tömlöcének setét barlang nevét egyedül ez a verses história tartotta fenn, meglétéről azonban más forrásból is tudunk. Kemény János fejedelem kortársa, Evlia Cselebi török világutazó 1665-ben a gyulai belső vár kapujáról ezt írja: Ez a kapu kettős, és a két kapu között a pokol mélységéhez hasonló börtön van, melybe a város előkelőinek foglyait minden éjjel bezárják, s reggel ismét kibocsátják őket, és szolgálatot tétetnek velük38. A ma is fennálló vár ún. Kerecsényi-kapujának egykori külső és belső kapuja közt volt ez a pokolmélységű setét barlang, melybe a magyarok is, törökök is rabjaikat rekesztették. Ezt azonban a XVIII. században feltöltötték. A setét barlang neve Vörös idejében már rég feledésbe ment. Aminthogy „lehetetlen elképzelni, hogy Vörös Mihály kezébe estek volna a bécsi udvari és hadi levéltárakban őrzött lovashadi lajstromok”39, melyek Toronyi Tamás nevét megőrizték, éppoly kevéssé képzelhető el, hogy az 1553. évi kárvallási jegyzőkönyv, a gyulai uradalom 1559. évi urbáriuma és sok más egykorú irat a költő kezébe kerülhetett volna, melyekben Tornyi, Moronyi, Szécsényi, Varsányi, Baranyi és Borzai nevű gyulaiak és környékbeliek szerepelnek. A kevés iskolát járt Vörös Mihály nem rendelkezhetett oly tárgyi, történelmi, néprajzi és helyi ismeretekkel, amelyek képessé tették volna őt az 1807- ben a maga neve alatt kiadott verses história megírására. A költeményt csak kortárs, vagy legfeljebb a következő nemzedékhez tartozó költő írhatta, aki a maga vagy még élő szemtanúk élményeire, tapasztalataira támaszkodhatott. Az eredeti verses história költőjének a neve és maga a mű ma még ismeretlen, és nem tudhatjuk azt, hogy azon mily változtatásokat végzett Vörös Mihály. A szerencsés véletlen talán egyszer még napfényre hozza a lappangó költeményt, amely méltó párja lehetett a legszebb vitézi éneknek, az ugyancsak gyulai végvári vitézekről szóló Cantio de militibus pulchrának, a vitézekről való szép éneknek. 8 8. Említettük, hogy az 1807-ben kiadott költemény 1854-ben jelent meg először ponyván. Címe: Toronyi Tamás, avagy a bajnokok Vég-Gyula várában. Szarvas 1854. Réthy Lipót.:i!l-Ía Ezenkívül Eckhadt még hat versben vagy prózámegjelent ponyvakiadásról tud/*0 Ezt most megszerezzük még néggyel: Az Eckhardt említette 1859. évi Okolicsányi-féle debreceni kiadás 1860-ban újabb kiadásban jelent meg/*0''3 A Képes Üjság 1866. évfolyamában41 György deák, a lap főmunkatársa sorra ismertette és részben közölte is a ponyva-nyomtatványokat. így került sor a „Toronyi Tamás, vagy: A bajnokok Vég-Gyula várában” című költemény folytatásokban való közlésére42 Érdekes, hogy ugyanennek a lapnak volt munkatársa Tatár Péter is, aki prózára átírva 1868-ban újra kiadta a históriát. György deák „Toronyi Tamás, vagy A bajnokok Vég-Gyula várában” címmel 1869-ben prózára átírva ponyván is kiadta a históriát. (Pest 1869. Corvina sorozat 9. sz.) Végül az Eckhardt felsorolta hat ponyvakiadvány közül a 6. számúnak 1896. évi kiadása is van. 37 Vö. Eckhardt i. m. 64—67. 33 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. 1664—1666. Budapest, 1908. II. 227. 39 Eckhardt i. m. 62. "/* Petrik i. m. 660. 40 Eckhardt i. m. 67. ,0/1 Petrik i. m. 660. 41 T. Kiss Anikó tanárnő volt szíves rendelkezésemre bocsátani. 43 Képes Üjság II. (1866) 629. 66
