Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)
Művészettörténet - Dankó Imre: Kallós Ede Erkel szobra
Kallós Ede Erkel szobra Dankó Imre Gyula Az Erkel jubileum ráirányította a figyelmet minden Erkel emlékre. Szükséges és szerencsés volt ez, mert több tárgyi emlék vált ismertté s többek között az alig egy évtizede elhalt, már-már elfelejtett Kallós Ede iránt is felkeltette az érdeklődést.1 A gyulai Erkel szobor 1896 óta megszokott dísze a városnak s lassan bizonyos közömbösség vette körül. Pedig kiváló szobor, nagyobb érdeklődésre is számot tarthat. A szobor keletkezésének történetét Erkel gyulai monográfusa aprólékos gonddal megírta,2 Scherer Ferenctől tudjuk, hogy a szobor felállítását érdekes hírlapi vita előzte meg. Ez volt a szoborbizottságok kora, amiről Lyka Károly igen találóan azt írja, hogy „a szoborbizottságok és az általuk kiküldött bírálóbizottság kiváló bürokratákból, híres politikusokból, a gazdasági élet előkelőségeiből állott össze, csupa kiváló közéleti matador. Ha sokban különböztek is egymástól, abban az egyben biztosan megegyeztek, hogy nem sokat értettek a szobrászathoz. Művészeti fölfogásuk általában konvencionális volt, tehát szavazatuk leginkább konvencionális szobrok javára érvényesült. Még nagyobb baj, hogy rendszerint olyan dolgokat kívántak a szobrásztól, ami nem szobrászi s aminek vérbeli szobrász nem fog megfelelni vagy legfeljebb fogcsikorgatva fog a „jó tanácsnak” színleg eleget tenni, ami aztán meg is érzik a munkáján.”3 Az Erkel Ferenc emlékét szoborral megörökíteni kívánó, 1893-ban Göndöcs Benedek elnöklete alatt alakult szoborbizottságról se igen mondható más, jobb. Annyi talán mégis, hogy már előre, a szoborbizottság megalakulása előtt, tisztáztak némely kérdéseket. Egyesek ugyanis Erkel létesítendő szobrát az ugyanakkor építendő artézikúttal kívánták összeházasítani afféle „kútszoborrá”. A szoborbizottság, mely megyei szinten alakult és dolgozott, először teljes alakú szobrot akart emelni. De a szükséges pénz lassan gyűlt és Göndöcs halála után, a szoborbizottság új elnöke, Fábry Sándor főispán úgy vélte, hogy igen alkalmas lesz a megyei milleneumi ünnepségek fényét az Erkel szobra leleplezésével is emelni, még akkor is, ha nem egész alakos, hanem csak mellszobor készülhetett az addigra összejött pénzből. Biztatást adhatott ehhez Gyula város első szobra is, az 1889-ben felállított Stróbl Alajos-féle Wenckheim Béla szobor; ami ugyancsak mellszobor volt. 1 Kallós Ede 1866*ban született Hódmezővásárhelyem és 1952-ben halt meg Budapesten. — Lyka Károly szép jellemzésével: „meleg kedélyű férfi, volt, akinek elméjét és kezét egész munkásságában mindig tiszta művészi szándékok vezették”. Szobrászatumk a századfordulón Bp. 1059. 27. 2 Scherer Ferenc: Erkel Ferenc. Gyulai Dolgozatok 5. Gyula, 1944. 41—44. és uo. Gyula város története n. Gyula, 1938. 226—228. 3 Lyka id. m. 7—8. 117
