Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)
Helytörténet - Implom József: Toronyi Tamás
Á verses história Í854-től több kiadásban is megjelent ponyván. Gyulán és környékén egyik legkapósabb ponyvakiadvány volt. Minden vásárkor sokat eladtak belőle. Gyermekkoromtól magam is őrzök egy 1896. évi kiadást. Az idősebbek ma is emlegetik Toronyi Tamást, és a környékbeli falvakban sok szájhagyomány útján terjedt részletet lehet feljegyezni. Toronyi Tamás népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy róla utcát neveztek el Gyulán. Az Újvároson a Horváth Ferenc és a Grünfeld Jakab utcát összekötő kis utca, a hajdani Betér utca ma a Toronyi utca nevet viseli. A népszerűségben osztozott és talán ma is osztozik Toronyival hűséges szolgája, Vastag Balázs is. Még 25 évvel ezelőtt is hallottam gyulai parasztasszonyoktól, amint kedveskedve így szólították meg a vasgyúró fiúcskákat: Te kis Vastag Balázs! 3. A bajnokok Vég Gyula várában című verses históriával Eckhardt Sándor foglalkozott először részletesen.5 * * * * * * * 13 Eckhardt megvizsgálta a versben szereplő személyek nevét. Megállapította, hogy az Istvánffy Miklós és más egykorú és közelkorú történetíró műveiből ismert gyulai várvédők közül a költeményben Kerecsényi László várkapitányon kívül Balázsdi (= Balázsdeák) Márton, Fekete Demeter, Földvári István, Géczi János, Henyei Miklós, Jász Lukács, Marincsi (= Marinics Horváth) Ferenc, Okrevics (= Öcsárovics) Demeter, Serény (= Serényi) Miklós és Zicsi György nevével találkozunk. Viszont egy történetíró sem említi a főszereplő Toronyi Tamást, szüleit, Toronyi Gábort és Thurzó Zsuzsánnát, hű szolgáját, Vastag Balázst, atyjafiát, Varsányi Ádámot, Morónyi Balázs és Szécsényi Lajos gyulai vitézeket, Borzó Sebestyén gyulai orvost, Füleki szalontai hadnagyot és a Tamásdán lakó Baranyit.14 4. Toronyi Tamás nevét Eckhardt megtalálta a gyulai lovasvitézek 1562. és 1564. évi lajstromában. Mindkét jegyzékben Bánffy György kapitánysága alatt szolgált. „Tomas Torny equis 5 praesens”, illetve „Thomas Thorny 6”, vagyis Tornyi Tamás 5, illetve 6 lóval volt a szemlén jelen.15 A név kiejtése Tornyi volt. A vitéz családja nyilván a Csanád megyei Tornya vagy a Békés megyei Szentetornya községből származhatott.16 Eckhardt helyes megállapításait a Tornyi-családra vonatkozó egykori adatokkal egészíthetjük ki. A Tornyiak a XVI. század közepén Gyulán, a Bojtorján (Boythoryan) nevű részen laktak. Amikor 1553-ban a királyi biztosok Gyulán és környékén a gyulai várőrség okozta károkat összeírták, a kárvallottak közt volt Tornyi Bálint (Valentius Torny, illetve Valentius Tornyi)17 és Tornyi János özvegye is (Relicta Joannis Tornyi, illetve Tornya).18 A név tehát itt is Tornyi, illetve Tornya alakban fordul elő (Vö. Balassi és Balassa, alább Baranyi és Baranya). Van azonban a gyulai Tornyiakról egy két évtizeddel régibb adat is. A gyulai uradalom 1525. április 24-i adójegyzékében a család két tagja is szerepel: Gregorius Thornai a gyulai Nagy utcán (Nagwczya), Joannes Thornai pedig a gyulai Sánta utcán (Santawczya).19 A családnévnek eszerint Tornyai változata is volt. (Vö. alább a Baranyai alakot.) 5. Toronyi Tamás tehát a XVI. század közepén valóban élt Gyulán. Hogy azonban Véggyula várában valami jelentősebb szerepet játszott volna, arra vonatkozólag semmiféle feljegyzés sem maradt fenn. Nyilván — állapítja meg 13 EcMuardt Sándor, Egy régi magyar hősi ének a ponyván. Irodalomtörténet, 1952. 58. “Eckhardt i. m. 61. “Veress Endre, Gyula város oklevéltára. Budapest, 1938. 358, 379. id. Eckhardt i. m. 62. “Eckhardt i. m. 62. 17 Veress i. m. 220, 227, 230. 18 Veress i. m. 220, 226, 230. 18 Veress i. m. 220, 226, 230. “Veress i. m. 92. 63
