Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)
Néprajz - Dankó Imre: Cserépedények Kötegyánban
edény volt a tojástartó is. A konyha vagy pitvar fala tele volt aggatva Kötegyánban is díszes cseréptányérokkal, módosabb helyeken külön tálas vagy tálasok voltak a falon tele cseréptányérral. A falitékák mindig rejtettek magukban egy-két butélát is jófajta pálinkával. A kamra is tele volt cserépedénnyel. Itt lógtak a falon a használaton kívüli nagy tálak, itt várták a nagy főzések idejét a nagy leveses fazekak, itt őrizték a gyertyamártókat. Itt volt helye a tojástartónak, a kamrában álltak bütykösök is a mézes- meg zsírosbödönökkel együtt. Bent a szobában állt a dohánytartó, itt őrizték a sublóton vagy az almáriomon a cserépkulacsot, sokszor a díszes perec- vagy hordókulacsot. A sublót teteje meg a konyha polca tele volt csuprokkal, orrosokkal. De jutott edény a karospad, a kanapé, sőt az ágy alá is. A gyerekek gondosan őrizték a maguk cserépedény-játékaikat, a kis köcsögöt, a kis tányért, a kis csuprot és még a felnőttek is a cserépperselyt. Ez legtöbbször körte formájú volt. Nagy eseménye volt a gyerekéletnek Kötegyánban is a persely összetörése. Az egyik adatközlőm elmondta, hogy az ő perselyét az egész család jelenlétében akkor törték össze, amikor felment iskolába. A perselyből kikerült pénzt egészítették ki ruhára, tábláravalóra. Kötegyánban is általános volt a cserépgyertyatartó és a mécses. Érdekes az, hogy ezek pusztultak ki leginkább. Használatuk állandó és veszéllyel teli volt, nem csoda, ha inkább eltűntek, mint más cserépedények. Köztudomású a faluban, hogy az ivóvíz cserépkorsóból a legjobb. Nyáron hideg marad (mázatlanság miatt állandóan párolog) benne a víz és sokáig megmarad frissnek, üdítőnek. A csecses korsóból bögre nélkül is könnyű volt az ivás. A csecs a korsó fülén áll. A mezőn dolgozó embereknek az asszonyok vagy a gyerekek szilkékben vagy csuprokban, fazekakban hordták ki az ebédet. A szilkét kasornya fogta körül, annál fogva vitték az úton. Ugyanígy köztudomású az is, hogy a szilvalekvárt legjobb cserépfazékban tartani, akárcsak az, hogy igazi töltöttkáposzta is csak cserépfazékban készülhet. Természetes, hogy a nyári káposztasavanyítás, kovászcsuborka-érlelés is cserépfazékban történt. A konyha eszközei között nagy számmal találunk más cserépkészítményeket is. Általánosan használták például a cserép tésztaszűrőket, tarkedlisütőket. Különösen sok fajta cserépbögrét használtak. Közülük külön említést érdemel a tejfeles, azaz tejföltartó nagyobb csupor. Békési bődön. Lekvárt tartottak benne utoljára. Sötétzöld mázú, formája hagyományos. Leltári száma: 59.86.1-2. Méretei: 31 cm magas, szájátmérője 11,4 cm, fenékátmérője 11,5 cm. A fedő átmérője 13 cm. 92
