Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)
Helytörténet - Erdei Aranka: Adatok Békésmegye 1826/27 évi állami adózásához
Összes felnőtt adóköteles Adó hadiadó háziadó összesen telkes zsellér házatlan összesen ft.xr. ft. xr. 7198 6753 2768 16 719 39263 10 35 985 54 75 249,5 Ha az összeírások alapján felvetjük a kérdést, hogy milyen volt az arány a megye adófizető és az adó alól kivont rétegének aránya között, megállapíthatjuk, hogy az állami terheket csak a lakosság egy hetede viselte. A hadiadó kiegészítő része volt a subsidium vagy „verbung segedelem”, ennek összege 1827/28-ban egy félévre 336 Ft 13 xr.15 A készpénzben fizetendő terhek súlyosságát bizonyítja, hogy a megye állandóan hátralékban volt adótartozása jelentékeny részével. 1825—27 között ez az összeg már 12 122 Ft-ra emelkedett.16 2. A természetben fizetett hadiadó. Nagy terhet jelentett a jobbágyságra a megyében állomásozó, illetve az itt átvonuló katonaság ellátása. A megyei számadások félévenként összesítették a katonaság részére teljesített szolgáltatásokat. A nyári félévet május 1—október 31-ig, a téli félévet november 1—április 31-ig számították. A megyei „hadi számításokat” a számvevő adminisztrálta. A megye területén ekkor a báró Kienmayer nevét viselő 8. huszárezred állomásozott. 1827. november 1—1828. április 31-ig az egyes helységek a következő tételeket adták át a katonaság eltartására: 46 879 kenyeret, 47 611 porció abrakot, 47 611 széna porciót, 153 öl tűzifát és 1850 font gyertyát. A természetben fizetett adó értékét is átszámították pénzbe, de jóval a piaci áron alul. A kenyeret 2 krajcárral, a zabot 4, a szénát is 2 krajcárral fizették. A gyertya fontja 10 krajcár volt.17 Az így kapott értéket levonták a hadiadóból. De ez az összeg az összes haditehernek alig csak egy ötödét jelentette. A katonaság által elszámolt összeg és a valóságos piaci árak közötti különbséget nevezték deperditának. A megyei számadások ellenőrzését általában „deputációkra” bízták. A „deperditák bonficátiójának” kidolgozására is küldöttséget hoztak létre. A deputációk az ún. „censurális széken” számolták el.18 A házi adó beszedése is a dicális jegyzékek alapján történt. A házi adó a megyei önkormányzás fenntartására szolgált. Általában egy negyedét vagy egy ötödét jelentette a hadiadónak. Érdekes megvizsgálni ebből a szempontból a megyei házi adó alakulását. Míg ugyanis közvetlenül a megye újjáalakítását követő időkben a hadi adó alig egy nyolcadát jelenti, 1773-ban már a felét, 1826/ 27-ben már majdnem egyenlő vele. 1 dica után fizetett hadi és házi adó értékének változása: 1791/92 1» 1793/94 182V27 hadiadó háziadó hadiadó háziadó hadiadó háziadó ft.xr. n. xr. ft. xr. ft. xr. ft. xr. ft. xr. i 41 1-1 33-56 1 28 i 21 15 Gyula AU. Lt. Közgy. Iratok. 2370/1828. 16 Gyula All. Lt. Közgy. Iratok 1259182:;. 17 Gyula All. Lt. Közgy. Iratok 2370/1828. 18 Gyula All. Lt. Közgy. Iratok. 922/1828. sz. 19 Gyula AH. Lt. Dicalte Conscr. Doboz. 1791/92;, 1793/94, 76
