Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)
Helytörténet - Dankó Imre: Szeged megrohanásának előkészítése Gyulán 1552-ben
Ilyen körülmények között a szegedi támadást Gyula ostromát megelőző, kivédő hadműveletként is értékelhetjük. A helyzetből következőleg pedig bizonyos, hogy gyulaiak készítették elő. Márcsak azért is Gyulán kellett az előkészítő gyűlést megtartani, mert Patócsy Gyulán volt, félholtan feküdt a várban s sehová se mehetett. Szeged megrohanásával — amihez 200 lovast, 300 gyalogost és néhány ágyút is adott — több dolgot akart elérni. Mindenekelőtt el akarta hárítani vára felől a közvetlen török veszélyt úgy, hogy Gyula hadászati jelentősége kitűnjék. Ez utóbbira azért volt különösen szüksége, mert akkor már el akarta adni a várat Ferdinándnak, Castaldo alkudott is rá. Castaldo ismerte Gyula stratégiai jelentőségét s mindenáron azon volt, hogy Ferdinánd számára megszerezze. A megegyezés előtt azonban biztosítania kellett a várat, nehogy a török elfoglalja. Ezért küldött csapatokat Gyula alá, küldte Gyulára Aldanát is, ezért egyezett bele Szeged megrohanásába, sőt ezért adott ő is segítséget Szeged bevételéhez.14 Az alkudozások végül is eredménnyel jártak. Castaldo megszerezte Gyula várát Ferdinándnak. Az alkudozások sok olyan mozzanatot vetettek föl, amelyek a Szeged megrohanását elhatározó gyűlés Gyulán való megtartását igazolják. Ferdinánd sokallta a Patócsy által kért árat a várért. Be kellett tehát Ferdinándnak bizonyítani, hogy Gyula fontos erősség, gazdag város, jelentős hely; a kikötött árat megéri. Ugyanúgy a vár hadászati jelentőségére mutattak rá Szeged megrohanásának itteni előkészítésével, mint azzal az állítással, hogy Gyula kétszer, sőt háromszor akkora, mint az akkori idők legnagyobb magyar városa: Debrecen.15 A kérdést még inkább elmélyítheti a kezdeményező személy megállapítása. Kezdeményezőként Castaldo, Áldana, Patócsy és Tóth Mihály jöhetnek szóba. Castaldo azonban fővezér volt, ezekben a napokban Gyulától távol tartózkodott, katonaságot küldött Gyulára, Aldanát rendelte ide, aki ekként ugyanúgy nem lehetett kezdeményező, mint Castaldo. Tóth Mihály Debrecenből jött Gyulára Áldana hívására, tehát a kezdeményezés tőle ugyancsak nem származhat. Egyébként az a körülmény is, hogy Tóth Mihály Debrecenből Gyulára jött, azt bizonyítja, hogy a támadást előkészítő megbeszéléseket itt tartották. Marad kezdeményezőül Patócsy, akinek, mint láttuk, sokrétű érdeke fűződött Szeged megrohanásához. Mint beteg ember — közeli halála is alátámasztja ezt — viszont nem mozdulhatott sehová, itt tárgyalt Tóth Mihállyal, Aldanával, innét küldött segítséget a nagy vállalkozáshoz. Jó alkalom volt ez Ferdinánd iránti hűségének igazolására is: ami ezekben az időkben soha se volt felesleges dolog. Összegezve az elmondottakat megállapíthatjuk, hogy a szegedi veszedelem értelmi szerzője Patócsy Ferenc volt s az előkészületek Gyula várában folytak. A kor hadászati, politikai és társadalmi viszonyai is így követelték. 14 Dr. Scherer 1. m. 122. és dr. Veress i. m. 178. 15 Dr. Soherer 1. m. 122, és dr. Veres i. m. 170—112. és 180. 69
