Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)
Helytörténet - Implom József: Toronyi Tamás
Varsányi Ádám családneve is ismerős volt ezen a vidéken. 1556-ból és 1560-ból ismerjük Varsányi Bálint szolgabíró nevét (Valentinus Warsanyi de Kamwth és Valentinus Varssani).26 1553-ban a kárvallottak közt szerepel Varsányi Bereck jánosházi lakos is (Brictius Varsányi).27 A tamásdai Baranyi neve is előfordul ebben az időben a környéken. Már 1525-ben is lakott Gyulán a Sánta utcában egy Baronya György (Georgius Baronya) nevű ember.28 Az 1553-i jegyzőkönyvben Baranya László (Ladislaus Baranya) györkei és Baranya Ambrus (Ambrosius Baranya) bánkúti kárvallott neve is szerepel.29 1559-ben a Gyula melletti Piski faluban is lakott egy Baranyai László nevű ember (Ladislau Baraniay).30 Nem lehetetlen, hogy Borzó Sebestyén gyulai orvos neve valamiféleképpen összefügg a lőkösházi Borzay (Barzay) családnévvel. Nevük az 1553-i kárvallási jegyzőkönyvben és a gyulai uradalom 1559-i urbáriumában is előfordul a lőkösházi lakosok közt.31 A felsorolt családok valószínűleg Gyula környékbeli vagy más alföldi községekből származtak: a Muronyiak a Békés megyei Muronyból, a Szécsényiek a Temes megyei Szécsénybői,3'2 a Varsányiak a Zaránd megyei VarsánybóZ33 vagy a Bihar megyei Varsány községből,34 a Baranyaiak pedig valamelyik tiszántúli Baranyáról.35 Az 1566. évi ostrom idején Gyula védőinek száma hozzávetőleg 2000 lehetett, azonban mindössze 28-nak ismerjük a nevét. A 28 közt egyetlenegy Békés megyei nemes sincs, alföldi is mindössze hat, köztük iktári Bethlen Farkas is, akinek fia, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem lett36. A közölt adatok alapján el lehet fogadnunk, hogy Moronyi Balázs és Szécsényi Lajos gyulai vitézként valóban éltek, Varsányi és Baranyai is környékbeliek. 7. Vörös Mihály ezt írja a költemény végén: Szerzett verseimbe ne nézd a hibákat, Vizsgáld inkább benne a költött munkákat, Mert csak tíz holnapig jártam oskolákat, Kevéssé esmértem a szelíd múzsákat. Ez a magát iskolázatlannak valló költő költeményében meglepő tájékozottságot árul el: Vörös a XIX. század elején tudta, hogy a végvári vitézek annak idején strucctollal hívták egymást bajviadalra. Tudta, hogy a XVI. századbeli magyarok hegyestőrt viseltek, a törökök csajmát (csalmát), bulyás patyolatot hordtak. Tudta, hogy a török ember úgy fogadkozik ígérete megtartására, hogy fejére teszi a kezét. Tudta, hogy Pertáfa basa Gyula megszállásakor a derviseket magához hívatta és megparancsolta, hogy a törökök győzelméért imádkozzanak. Arról is volt tudomása, hogy a törökök európai tüzéreket is alkalmaztak hadseregükben. Figl Hieronimus gyorsan húsz ágyúkkal Rontotta a várat száz fontos bumákkal. Tudta, hogy a XVII—XVIII. században a bombát bumának nevezték. Tudta, hogy Gyulát a XVI. század közepén Véggyulának hívták, és a foglyokat — mint 28 Veress 1. m. 257, 327. 27 Veress i. m. 214, 229. 28 Veress i. m. 92. 29 Veress 1. m. 225, 229 , 216, 230. 30 Veress i. m. 295. 31 Veress i. m. 208, 230, 291. 32 Kis Zechyn, Nagzeehin 1559. Veress 1. m. 297. 33 A költemény Gyulavarsámynak is nevezi. 34 Vö. Varsányhely határrész Sarkadkeresztúr határában. 35 EtSz. 38 Scherer Ferenc, Gyula város története. Gyula, 1938. I. 210. 5 65
