Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)

Régészet - Halmos Béla: Településrégészeti feladatok Gyula városban és környékén

6. Vészé nyugati szomszédja egészen közelben a Fejéremhez hasonlóan, szin­tén I. (Szent) László korabeli Püski (1261. Pyspyky) falu volt. Malomhelyét a Fehér-Körösön 1261-ben és 1415-ben is említik okmányok. A falu 1563 után el­pusztult és határa a még 1688-ig fennállott Vészé faluéba olvadt. Helyét Püski­­hát néven még 1719-ben is ismerték. Ezt talán vízimalmának esetleg előbukkanó valamilyen maradványa alapján lehet ásatás során meghatározni. Ha volt temp­loma, ennek alapjait talán a mai közúti hídtól északkeletre levő és az 1:75 000-es katonai térképen Veszei-halom névvel jelzett dombon megkísérelhető ásatás derítheti fel. 7. Nemes-ölyved falu Püski északi szomszédságában, közötte és a középkori Gerla falu között, kb. a mai Gerla újközség belterületét alkotó volt uradalmi majorhely, és a Fehér-Körös Békés felé kanyargó, régi medre közötti, parti sávban fekhetett. 1552-ben szintén volt papja és így valószínűleg valamilyen temploma és ekörül temetője is. Ezek esetleg feltárható maradványai segítségé­vel lehet települési helyét majd pontosan rögzíteni. 8. A Fehér-Körös déli partján nincs összefüggő dünevonulat, csak egy-két különfekvő, kis ártéri szigethát. Az egyik ilyen lapos szigetháton állott az I. (Szent) László korában települt és még 1261-ben is faluként említett Kötesd. Korán elnéptelenedett, 1446-ban már Fejéremhez tartozó, lakatlan puszta volt. A vele szomszédos Csaba és Fövenyes az 1525-iki határjárásakor az ezek közötti határ egyik részén egykori helyét még Kötesdhát néven ismerték. Ha maradt valami nyoma, a vészéi híd kb. délnyugati szomszédságában lehet keresni. 9. Kötesdtől keletre szintén a Fehér-Körös déli partja mentén egy másik, külön kis szigetháton állott Alabián falu (1348) kb. Vészével szemben, hozzá olyan közel, hogy molnárja 1559-ben Vészén is lakott. Kétkövű, körösi vízimal­mát 1525-ben okmány említi. 1566-ig az egri püspökség zarándmegyei faluja volt, így talán temploma is lehetett. A falu egykori helyét Csete András, a török világban vészéi lakos, Győrke falu helye (a mai „gyürkehelyi” domb) és a Fehér- Körös kanyarulata között 1731-ben még meg tudta mutatni. Most kb. a jános­­zugi vasúti megállótól északra levő hátas tereprészen kutatható. Nyomára mal­mának esetleges maradványai is vezethetnek. A vasúti megállót a falu érdekes — talán kun, vagy besenyő személynévi eredetű — nevének felújítása és meg­örökítése céljából helyesebb mostani neve helyett Alabián-nak elnevezni. 10. Gyula város déli, egészen közeli szomszédságában négy falu is volt: Szerhet (1231), Izsák (1232), Turgony (1403) és Szélhalom (1520). Feltűnő, hogy eddig még egyiknek nyomai sem kerültek elő, pedig a terep itt település-földrajzi­­lag jellegzetesen mozgalmas és tanyákkal sűrűbben beépített, változatosan mű­velt, tehát sok helyen bolygatott. Ezek a falvak a marosi hordalékkúp perem­lábától a Fehér-Körös árterébe észak felé benyúló, keskeny hordalékgerincek lelaposodó végein ülő ártérperemi foktelepülések lehettek. Közülük Szerhet a most Gyulavári község határában levő pogányéri szőlők lapos, homokos terephátján talán a Pogányér Körösbe-torkollásánál állott. Vala­milyen épületét okmány külön nem említi, bár mint falu hosszú ideig (1232— 1564) fennálott. így lehet, hogy csak temetője vezethet majd nyomára. 11. A másik falu, Izsák, Szerhettől — az adatok szerint — nyugatra, kb. a volt paradicsommajori téglagyár helyén állott 1528-ig. Felkutatásához a még az első világháború után megszűnt téglagyár építésénél és agyag bányászásánál esetleg előkerült leletek utáni tudakozódás adhat kiindulást. 12. A harmadik falu, Turgony, az okmányok szerint is egészen Gyula köz­vetlen szomszédságában állott. Adatai gyérek. A domborzatból következtetve valószínűleg a gyula-eleki összekötő közútnak a kétegyházai (438. sz. áll. főközl.) közútból való kiágazása táján kell épületeinek említése híján elsősorban teme­tője helyét keresni ott, ahol a terepgerinc háta a szintvonalas ármentesítési térkép szerint kiszélesedik. 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom