Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)
Régészet - Halmos Béla: Településrégészeti feladatok Gyula városban és környékén
Településrégészeti feladatok Gyula városban és környékén Halmos Béla Gyula A település- és építéstörténet szempontjából a régészet legjelentősebb tudományága a településrégészet. Ez tárja fel számukra a tárgyi adatokat és bizonyítékokat és ez rögzíti helyrajzilag eredményeiket. Nálunk fontosságát még növeli az, hogy az ország településeit sok pusztulás érte. Egészen különleges fontosságúvá emelkedik a településrégészet az Alföld helytörténetében, mert ennek középkori települései különösen déli felén majdnem teljesen elpusztultak és még itt-ott megmaradt nyomaik is rejtetté váltak. A nagy pusztúltság az Alföldön még a legkezdetlegesebb és legszegényesebb településnyomot és épületmaradványt is különösen becsessé, mással pótolhatatlanná és sokszor perdöntő fontosságúvá teszi. Ez szigorú tüzetességet kíván a kutatásban és aprólékos gondosságot a feltárásban és megóvásban. A településrégészet munkája az Alföldön amúgy sem könnyű. A településekkel együtt legtöbbször helyileg keletkezett középkori okmány-anyaguk is túlnyomórészt elpusztult. A máshová került, mentett, vagy róluk másutt keletkezett, megmaradt okmányok helyrajzi adatai pedig többnyire hiányosak és az akkori helyrajzi állapotra vonatkoznak. Ez pedig azóta majdnem mindenütt annyira megváltozott, hogy a kutatás idején fennállóval biztosan már legtöbbször nem, vagy alig azonosítható. A síkságon pontos helymeghatározásra jól alkalmas, kisterjedelmű, szembetűnő és maradandó, természetes, földrajzi képződmény és terepalakulat kevés van. Ezért az elpusztult településeket helyrajzilag a legbiztosabban és a legpontosabban az épület- és építmény-maradványok rögzítik. Az épületmaradványok viszont az egyhangúnak látszó terepen nem lelhetők fel könnyen, mert a síksági települések középkori épületállománya túlnyomórészt nem tartós, helyi természetes építőanyagokból, kezdetlegesen épült és így erősen pusztulékony volt, maradványai gyorsan eltűntek. A jobb építésű, jelentősebb, egyes építményeknek a távoli hegyvidékekről nehezen odaszállított kőanyaga pedig a kőtélén Alföldön még romjukban is becses érték volt és ezért a későbbi építkezésekhez széjjelhordták. Csupán a nehezebben kiszedhető, mélyebb alapfalak maradtak meg belőlük a törmelék, a gyom és a feltöltődés által elfedve ez után gyorsan feledésbement helyükön. Ezek miatt az elpusztult alföldi középkori települések helyrajzi felkutatása csak különféle, közvetett kutatási módszerek legeredményesebben együttes alkalmazásával lehet tényleg is sikeres. Ezekben fel kell használni a felszinalaktan, a talaj földrajz, növényföldrajz, a település- és a közlekedésföldrajz ismereteit és a térképészeti ábrázolást. Gyula város és környéke a településrégészet számára fontos feladatokat kínáló és több sikert Ígérő, kedvezőbb terület alföldi viszonylatban változatos tagozódású felszínével, vízrajzával, ezen keletkezett, egykori településének aránylagos sűrűségével és különleges típusaival, mozgalmas történeti múltjával. Helyi különlegességet jelent kutatása számára az is, hogy településtörténeti területhatáron fekszik; itt végződik a középalföldi, erősen kiritkított középkori települések területe és tőle délre kezdődik a teljes pusztulás helyén már egészen mesterségesen végzett, újratelepítés tisztán mérnökies középfalvainak délalföldi zónája. 51
