Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)

Régészet - Banner János: Az Erkel Ferenc Múzeum legrégibb ritkaságai

Az askos, amely a maga formájában, a magyarországi leletanyagban ma is egyedül áll, a Kárpátmedence területéről legrégebben ismert példány.85

Kidolgozása gondos, de csak helyenként egészen sima. Felületén, rendszertelenül szétszórva, kisebb-nagyobb dudorodások vannak, amit nyilván az agyag soványítására használt idegen anyag okoz. Valószínűnek látszik, hogy az edényen látható törések és repedések zeg-zugos vonala is ezzel magyarázható. (4—5 kép.) Egész felülete világosabb és sötétebb szürke színű foltokat mutat. Alsó részének alakja torzult csonkakúp forma. Szája az alatta lévő résszel, derékszöget alkotva, ferde. Lényegesen szélesebb (6. kép), mint a gömbölyű hátulsó része (7. kép), amelyből a hengeres fül természetes hajlással indul és magas ívelés után, a peremet nem érintve ereszkedik az edény felsőrészéhez.

6. kép.

Az öcsödi askos oldalról.

7. kép.

Ovális szájának mérete 11x8,5, testmagassága, a fül alatt mérve 12,5, hoszszúsága 24,5, kerek feneke 9 cm. Rendeltetését a forma annyira meghatározza, hogy bővebben felesleges vele foglalkozni.

Formája tipikus askos, jól profilált fenékképzése elüt ugyan a Milojcic86 feltételezett fejlődési schémájának mind a három periódusba osztott darabjától, de inkább a FH2 és FH3 periódus darabjai közt áll. Ide utalja egyebek közt az e periódusokban otthonos egyéb formák fenékképzése. Bizonyos vonások azonban — és ez természetes is — az FHl-gyel is mutatnak valamelyes hasonlóságot. A schémába tehát tökéletesen beleilleszteni nem lehet, ami még a táblázat nyújtotta kronológiai meghatározás (cca 2600—200)87 értékesítését is megne85 Nem tökéletesen azonos, de hasonló formáikat a füzesabonyi kultúra egyes leleteiből ismerünk. Ezekre itt már csak azért sem terjeszkedünk ki, mert az anyagot minden vonatkozásában Kalicz N. aspiráns fogja publikálni.

86 VI. Milojcic, Die Askoskanne und einige andere ägäisch-balkanische Gefässformen. Mitteilungen des Deutschen Archaeologischen Instituts. Berlin. III. (1950) 110. 1.

87 Uo.

42