Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)
Régészet - Banner János: Az Erkel Ferenc Múzeum legrégibb ritkaságai
>.. égy äz avarok idejéből származó sisakot talált, milyent „a nemzeti múzeum sem ismer”.27 A híradás, egész terjedelmében vidéki újságírásunk stílus történetébe s ezzel együtt megyénk művelődéstörténetébe kívánkozik. Az a megállapítás azonban, hogy az avarok idejéből származik, nem az újságíró kitalálása. Mikor Pulszky — aki egyébként elsőként foglalkozott a hazánkban található avar emlékekkel28 — gyulai útjáról beszámolt,29 nemcsak ugyanezt állapítja meg, hanem indokolja is: „... különösen kiemelkedő azonban egy byzánczi időből származó bronzsisak, mely valószínűleg az avarok idejében került honunkba s Endrődön ásatott ki... Alakja olyan, minővel az ötödik század byzánczi elefántcsont dyptichonokon találkozunk.”30 Az avar emlékek kutatója, az önálló rézkor szenvedélyes harcosa, ezzel a meghatározással kereken 1500 évet tévedett és még később is helytelenül határozta meg a korát, mint még látni fogjuk. Hampel katalógusában a sisak koráról nem szól, de szűkszavú leírásában már legalább egy olyan leletet is említ, amelyben teljesen hasonló darab van, s amely, ha ekkor még nem is, de később alkalmas volt a kor meghatározására: „Casque en bronze ressemblant a célúi de Hajdú-Böszörmény, mais sa forme est plus conique et le pied du bouton est orné de triangles et de lignes paralléles, trouvé a Endrőd.”31 Azzal, hogy a saját maga által is idézett munkájában fényképét is közli, még hozzá a hivatkozott hajdúböszörményi hasonmással együtt,32 anélkül, hogy erről írt volna, szembe helyezkedett Pulszky megállapításával. Nem hisszük, hogy megsértenénk Hampel emlékét azzal, ha a Vasárnapi Újságban33 név nélkül megjelent s a kiállításról beszámoló cikksorozat szerzőjének őt tartjuk. Olyan széleskörű régészeti tárgyismeretet, amilyennel ő rendelkezett Rómeren és Ipolyin kívül abban az időben senkiben sem tételezhetünk fel. Nem hisszük ugyanis, hogy Csetneki Jelenik Elek tartózkodott volna attól, hogy a négy folytatásban megjelenő kiállítás ismertetést alá írja. Ebben a közleményben találjuk a sisak első részletes leírását, ami még inkább mutatja, hogy a közlemény csak szakember tollából származhatott. „A sisakok közül bizonyára a legérdekesebbek egyike, régiségénél és ritkaságánál fogva az úgynevezett avar sisak, mely a Békési múzeum tulajdona s Göndöcs Benedek apát küldte be. Avar sisaknak aligha nem azért nevezeték el, mert nem római. A Tisza mellékén talált bronz tárgyakból nemzeti múzeumunkban többféle van, ennek teljesen megfelelő sisak is, melyet celta kardokkal együtt találtak. Ez azt sejteti, hogy a sisak az avarok koránál régebbi időből való. Az ilyen hosszúkás bronz sisakok a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak s nagy kár, hogy durva kezek levakarták róla a zöld szironyt. Az egész egyszerű és síma, 3 milliméternyi bronzlemezből van kalapácsolva, külsején semmi dísz és csak a felül gombban végződő tolltartó van vízszintes rovásokkal és bekarcolt ferde vonalakkal élénkítve. Az alsó szélnél körül vonuló lyukak a bélés megerősítésére szolgálhattak. Bélés nélkül a 25 centiméter átmérőjű nyílás a legnagyobb fejhez is bő lett volna.”34 A kiállításon látható sisak mások figyelmét is megragadta. Ipolyi Arnold cáfolja ugyan a sisak eredetét, de messze jár a helyes idő meghatározástól: „Követi ezt az állítólagos avar sisak. Kétségtelenül a népvándorlási korból származó és hazánkban talált legnagyobb és legszebb ritkaságok egyike.”35 27 Békésmegyei Közlöny, 1876. 20. sz. 28 Pulszky F., Tanulmányok a népvándorlás korának emlékeiről. ÉTK m. 7. 1874. 29 Pulszky F., A békés-gyulai múzeum. Arch. Ért. r. f. X. (1876). 133—135. 1. 30 Uo. 134.1. 31 Hampel, Catalog 105. 1. és Antiquités prehástoriques XII. 2. 32 Uo. 3. kép. 33 1876. 377. 1. 34 Uo. 35 I. A. Magyar mű- és történeti emlékék kiállítása.. Századok. 1876. 487. 1. 35
