Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)

Az Erkel-jubileum - Csatkai Endre: Erkel Ferenc és Liszt soproni tanítványa

Négykézre Mozart Varázsfuvolájából is játszottak. 15-én pénteken az ötödik és hatodik praeludiumot vitte az órába, a rákövetkező szerdán a G dur szonátát (a la Tedesca) szerette volna játszani, de négy és nyolckezes játék volt Weber és Mozart darabjaival. Most azután pénteken Schubert A moll szonátájának első részével elégítette meg Erkelt, rákövetkező szerdán ennek Andantéját játszotta, de túlságosan lassan és így gyorsabb ütemezéssel újból át kellett vennie. Március. Elsején, pénteki napon a Schubert andante tétel még mindig nem volt elég jó, ami miatt Vilma nagyon mérgelődött, az Oberon és a Varázsfuvola nyitányát játszották nyolckézre. Szerdán a család barátja, Dirner Guszti jegyet kínált féláron Göczy úr, Liszt tanítvány10 hangversenyére; átvették. A hangver­seny 8-án esett meg A Zenetársaság termében most lehetett először a naplóíró, nem nagy, de kedves, írja róla. Maga a műsor nem nagyon elégítette ki. Bély R. kisasszony11 jól énekelt, Göczy úr jól válogatta össze a darabokat, de még nem annyira tökéletes játékos, hogy Pesten önálló műsorban szerepeljen. Rákövet­kező szerdán Erkel megelégedésére játszotta a Scherzót, nyilván Schubert szonátájából. Estére a filharmonikusok hangversenyére ment, igen örült neki, hogy Liszt-tanítványt hallhat, Roessel úr Saint Saéns versenyművét adta elő csodálatos nyugalommal hidalta át a technikai nehézségeket. Legjobban azonban Beethoven Eroica szimfóniája tetszett neki12. Majd pénteken nem mutatott be semmit Erkelnek, mert nem volt ideje pvakorolni; négykezest játszottak az órában, de szerdán sem ment a szonáta (Schuberté) utolsó tétele elég jól. Majd pénteken Erkelnek korán el kellett menni, de viszont nagy öröm: engedélyt kaptak a növendékek hogy vasárnap délben Liszt lakásán részt vehetnek a matinén. Csakhogy Vilma orbáncot kapott és nem mehetett. Április. Majd az egész hónaoon át beteg; közbe esett a nagyhét, vendégségbe érkezett egy Doleschal professzor,13 aki tanítványánál Vay bárónénál szállt meg. Iiaitsch papa megkérte, hogy ösztöndíj ügyében kérdezősködjék. De Ábrányi Kornél, a neves zeneszerző és akadémiai tanár lebeszélte, hogy lépéseket tegyen, két állami ösztöndíj van csak, felőlük L;szt rendelkezik és csak a saját tanítvá­nyainak adja meg. Nagyszombaton a budai helyőrségi templomban Beethoven oratóriumát adták elő Krisztus az olajfák hegyén címmel, de a zene és a szentsír olyan sokakat vonzott, hogy nagy volt a templomban a hőség és Vilmáék nem is fértek be. Húsvét után az első szerdán miután előbb már meglátogatta az osztályt, Beethoven 2. számú szonátáját (a dur) játszotta. Pénteken valószínűleg ugyanezt mutatta be, az első rész meglehetősen jól (ziemlich gut) ment, tovább tanulhatta. Egy Goldmark triót hall Pap, Mátyéka és egy megnevezetten előadá­sában, igen tetszik neki („wunderschön”). Május. Elsején az órában a szonáta utolsó tételét játszotta. Pap Elektől kikölcsönzött Mendelssohn kottákat és vizsgára kiválasztotta az a moll kaprics­­csót, feltéve, hogy Erkel hozzájárul. Másnap, másodikán sikere volt Volkmann órájában egy dalával. A 3-i óráról nem ír semmit, majd a Ö-i, szerdai órán Erkel beleegyezett a vizsgái darab kiválasztásába és pénteken be is kellett volna mu­tatnia, de nem került rá a sor. 17-én komiszul (miserabel) játszotta, nehéz darab, ő pedig eddig szonátaszerű dolgokat játszott csak. 22-én sem jegyez fel semmit az óráról, említi Vida Jolán tanulótársát, majd a következő szerdán játszik az órán, de a Capriccsó nagyon bizonytalan és tisztátalanul ment, fél hogy aligha 10 Göczy nevű Liszt-tanítványt nem ismerünlc, nem elírás-e Götze német tanítvány helyett, kettő is volt Liszt növendékei között. 11 Később a Nemzeti Színház tagja. 12 A vigadói hangversenyen még szerepelt Berlioz Rómeó és Júliája és Wagner Siegfried idill je. Saint Saénsnek g-moll versenyművét adta elő Rössl Daniién (szül. 1852); aki Riemenn 1929-es ki­adású zenei lexikonja szerint Pesten volt Liszt tanítványa. (Somlai László szíves utánjárása és ’közlése). 13 Talán Doleshall Gábor (1813—91) miskolci orvos és szakíró. 14 Ábrányi Kornél ismert zenepedagógus és író. 2 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom