Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)

Néprajz - Domokos Sámuel: A kétegyházi Mioriţa-kolinda

balladából, amely a Miorifa magyar variánsa.39 E balladával a halni készülő pásztor a Nap húgával, a Földnek zsírjával házasodik össze.

Mindez jól mutatja, hogy a motívumok átvétele nem szolgai módon történik s alkalmazásukban érvényesül az átvevő nép teremtő, alkotó fantáziája. Jól érvényesül ez a Miorita balladában, amikor a pásztor házasságánál a kleftisz balladáktól eltérő rokonságot találunk s más a leírt környezet is: a pásztor vőfélye a nap és a hold; násznépe a fenyők; papjai a hegyek és madárkák; fáklyák a csillagok. Caracostea kétségbevonja ezeknek népi eredetét,40 azzal az indokolással, hogy csak az Alecsandri-féle variánsban fordulnak elő. Tévedett, mert e motívumhoz hasonlók fordulnak elő a Fratele ?i sora c. balladában.41

Vizsgálódásunk a kétegyházi Miorifa-kolindával kapcsolatban szükségszerűen elvezetett az egész Miorita-komplexumhoz, amely még mindig nincsen kielégítő módon tisztázva.

Az újgörög kleftisz-balladák halál-házasság motívumának példái azt bizonyítják, hogy a balkáni és a dunai népek népköltészete nem fejlődött egymástól elszigetelten, s közös elemeik vizsgálata hozzásegíthet a vitatott kérdések megoldásához. Ezek az elgondolások vezettek az újgörög kleftisz-balladák halálházasság motívumának tanulmányozásakor.

39 Moldvai csángó népdalok és népballadák, 1954. 110. 1.

40 I. m. 29. 1.

41 Densu§ianu, i. m. 99. 1.

104