Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Oltvai Ferenc: Pitvaros telepítése és küzdelme az urbérésítésért 1816-1849
48 -Költ N. Pitvaroson 1849 évi Május 1-én. Alázatos szolgái N. Pitvaros Községe" /92 /. Erre a beadványra válasz már nem érkezett.A szabadságharc leverése után a község továbbra is a kincstár haszonbért fizető telepitvénye volt. Eltöröltetvén az urbériség, úrbéres községi mivoltáért tovább nem folyamodott. 4./ A falugyűlés, mint a pitvaros! önkormányzat szerve Pitvarosnak megtelepedésétől kezdve volt községi szervezete,amely abban tért el az általuk elérni őhajtott, de soha el nem ért úrbéres községekétől, hogy a település legfelsőbb főruma, az önkormányzat kifejezője, a falugyűlés volt. A falugyűlésnek vagyoni különbség nélkül tagja minden családfő. Működéséről folyamatosam csak 1836 őta vannak adataink. Falugyűlésen választották meg az elölj áróságot,határóztak a jegyzők félfogadásáról, döntöttek a közösséget életbevágóan érdeklő ügyekben, mint 1843-ban a dohánytermesztés el nem fogadáséról. Falugyűlésen vették tudomásul az urbéresités iránti küzdelem egyes lépéseit és ott hirdették ki a haszonbéri szerződésből eredően esedékes fizetéseket. A falugyűlést évente többször is összehívták,és azon, rendszerint november 1-én megtörtént az elöljáróság választása. Képviselőjét kiküldte a kamara, többször a palotai ispánt, vagy a pécskai provisorátus tisztjeit. A megyét a nagylaki járás szolgabirája képviselte. Az elöljáróság tagjának lenni terhes feladat volt. Ezért csak egy évi időtartamra választják őket. A községi élet egyik legfontosabb eseménye a tisztujltás. Az uradalom csupán egy alkalommal nem küldte el képviselőjét a biró ill. az elöljáróság választásra. Ez 1842 november 12-én történt, amikor a falugyűlésen csupán a palotai járás szolgabirája, Sánka Zsigmond jelent meg a megye képviseletében. Mivel ilyen eset 26 év óta nem fordult elő, a szolgabiró elrendelte, hogy még a falugyűlésen foglalják Írásba az esetet. A jelentésből kitűnik, hogy az uradalom képviselőjének távolmaradására a pécskai tiszttart óságot a temesvári kamarai igazgatóság utasította. Az igazgatóság ezzel is kifejezésre kívánta juttatni, hogy a biró- és elölj áróság-választást a községesités felé történő lépésnek tekinti, ha azon képviselteti magát. A község a beadványaiban ugyanis a képviselet tényét is felhozta,amelyből az tűnhetett ki, hogy az uradalom az önálló község létesítésével mindenkor egyetértett. Ezt a véleményt különben a megye is osztotta és a kormányszékekhez tett előterjesztéseiben fel is említette.Amikor a falugyűlésről az uradalom akkor elmaradt, az elöljáróság a szolgabiró előtt kifejtette, hogy az uradalom képviselőjének jelenlétéhez annál inkább ragaszkodik, mert 42000 Ft. évi haszonbért fizetnek és az elöljáróságnak az adóbeszedésben tekintélye csak úgy lesz, ha azt törvényesen is megválasztottnak ill. elismertnek nyilvánítják /93/. Három nap múlva a szolgabiró esküdtjével ismét megjelent és
