Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Nagy Dezső: Az orosházi agrárproletár mozgalom kezdetei (1867-1891)

- 89 -tartása becsületbeli dolog. Törvénytelen a sztrájktörő munkások megakadályozása is.

Vági: nem fenyegetünk senkit, csak összetartunk.Az adott szőt ellenünkben már többször megszegték.

Horváth János földbirtokos; elsorolja a birtok terheit. Több bért már nem birnak el.

Kulcsár, Benkó. Kovács József és János előadják a munkások feltételeit: egyrászre őszit, 9-10-én aratni, kévébe kötni, behordás és cséplés nélkül. Gabonában fizetve 60 kg. kis holdankint, pénzért 4 Ft. Ez 6 q termésnél 1 pár munkás részére 12 kh-t számolva 7.20 q.

Kétrészre őszit 7-én és tavaszit 6-án, gabonában 9C kg, pénzzel 6 Ft., polyva takarításig, mi megfelel 10.28 q-nak 1 pár munkásra /kaszásmarokverő/. Itt már ki kell kötni a tüzrevalót is, vagy 1-1 munkásnak 3-3 kocsi vagy szekér. Mindkét esetben 25 kg jő búza, 3 kg szalonna, 1/2 kg só, 3 1 főzelék kommenció 1-1 pár munkásra hetenkint.

Harmados kapálásnál minden termény 3-a a kapásé, saját lakására szállítva a gazda jószágjával, s ekkor köteles a kapás a gazda 2/3-át rendeltetési helyére letenni.

Feles munkáknál - bármiféle termesztésnél a teljes betakarításig - a feles szántóé, saját erejével. ,

Egyéb munkákat illetően, csak napszám szerint történjen, mégpedig óraszám szerint megállapított fizetéssel.

Rajkl József földbirtokos: Eddig is békében éltünk, éljünk ezután is. A szerződés alku dolga, csinálja hát mindkét fél az egyezkedést, ahogy tudja.

Veres József képviselő: Ő csak azt akarta, hogy a felek megismerkedjenek egymás feltételeivei.Vigyázzanak a munkások törvénytelenség ne legyen, mert tudhatják, az nem marad megtörlatlanul.Egyezkedés dolga a munka. Lehet olcsón kiadni,drágán vállalni, de erőszakolni senkit sem lehet, se egyikre.se, másikra. Orosházán magasabb a napszám, mint másutt. A Gazdasági- Egyesület kimondta, hogy más vidékről hozat munkásokat, akik bizonyára .szívesen jönnek, ha nem lesz megegyezés.

Gondoljanak a munkások magukra, családjukra. Nagy felelősség van rajtuk..." /56/.

A fenti értekezlet hozzászólásaiból látható,hogy a munkaadók semmit sem engedtek, olyannyira elhatározták magukat a mozgalom véres felszámolására, hogy még Ígéretet s^m tettek. Ezután néhány napra kitört az első véres összecsapás hazánkban a földmunkások és a kizsákmányoló osztály között, mely után Békéscsaba, Battonya, Hódmezővásárhely következett.