Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Nagy Dezső: Az orosházi agrárproletár mozgalom kezdetei (1867-1891)
- 81 -szélesebb tömegekbe hatoljanak el, s gondoskodjatok végre arról, hogy lapjaitok a mezőgazdasági proletárok, a földmunkások közt is elterjedjenek". A párt vezetői a kongresszuson megjelent vidéki küldöttekkel állandóan tanácskoztak. Egy későbbi hatósági kihallgatás alkalmával az orosházi küldöttek erről igy számoltak be: "... állandóan a munkásügy, a szocializmus képezte a társalgás tárgyát... arra nyertünk leginkább utasítást, hogy mi módon járjunk el a párt szervezésénél" /29/. 1890 május 1 és Orosháza A lapok országszerte megemlékeztek a munkásság nemzetközi ünnepéről, pártállásuktól függően kommentálva az eseményeket, - igy Orosházán is. A tényekkel ellentétben ugyan azt Írják, hogy "községünkben és vidékünkön minden nyugodt volt, itt nincs szó munkáskérdésről..." A helyi földmunkások azonban a fővárosi ünnepségre felküldték választott képviselőiket Vági György és Kunós József személyében, hogy általuk a nagy munkástüntetésen képviselve legyenek, s hogy rokonszenvüknek élőszóval adjanak kifejezést. Vági és Kunos az alakulóban levő orosházi munkásegyletet képviselték a májusi ünnepségen. Gintner és segítőtársai elérkezettnek látták az időt, hogy a földmunkáskollektivát munkásegyletté alakítsák át, jóváhagyott alapszabályokkal, széleskörű tagsággal. Gintner a szellemi irányitó szerepét vállalta a tervezett egyletben. Imi, olvasni, számolni és a szocialista elmélet általa ismert elemeire tanította társait /30/. A kollektívából az elmúlt évek alatt előtérbe kerültek azok a földmunkások, akikre a vezetésben is számíthattak: Kimos József, Gáliczky Gergely, Szalay István, Szalay Antal, Szőke Molnár Lajos, Vági György nevei említendők, - Gintner mellett, mint akik Orosházán az elsők között közeledtek a szocialista eszmékhez. 1911-ben,ameddig követni tudtuk életútjukat, Kunos Györgyön kívül, aki időközben elhunyt, a többiek még mindig működtek az eszme érdekében a földmunkásmozgalomban. Vági és Kunos 1890-ben fővárosi tartózkodásuk alkalmából felkeresték a Népszava szerkesztőségét, hogy élőszóval számoljanak be az orosházi földmunkások helyzetéről és tanácsokat kérjenek a megalakítandó földmunkásegyletet illetőleg: "Nevezett elvtársaink feltárták előttünk nyomasztó helyzetüket, a munka-és keresethiányukat, a nélkülözést, melyet a föld szorgalmas népe elszenvedni kénytelen. Vannak családok, ahol a kenyér is hiányzik és helyette pattogatott kukoricát esznek. Anyagi érdekeik megóvása végett szervezkedni és egyesülni akarnak és e célra alkalmas egyletet fognak alapítani. A munkáspárt bizottságát arra kérték, hogy a munkás védtörvény közös megkezdése alkalmából hasson oda, hogy a földmunkáknál dolgozó munká-
