Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Ifj. Olasz Ernő: Avar sirok Csorváson

- 5 -tetve, nyújtott helyzetben hántolták el. A karokat a test aellett kinyújtották, de a 6. sírnál a bal alkarcsont a medencére hajlott. Irányításuk egyöntetűen R-Ny-i, fejjel Ny-nak fordítva.

Koporsós temetkezés egy esetben fordult elé. A 8. sírban két deszkalap elporladt maradványai alatt találtuk meg a csontvázat, ami padkás temetkezésre mutat /6. kép/. A koporsós temetkezés legősibb formája ez, s többek között előfordul a Szentes-kaján! temető 272. sírjában is /2/.

Feltűnő, hogy az avarkori temetőkben gyakori, tulvilági útra szánt husadományoknak nyomát sem észleltük sírjainkban /3/. Az 5. sir földjének felső rétegéből ugyan előkerült egy öagyobb állati csont, de alaposabban megvizsgálva ujabbkori szarvasmarha tibiának bizonyult.

A sirok mellékletben nagyon szegények. Ebből arra lehet következtetni, hogy az eltemetett egyének /4 nő, 4 férfi/ a temetőhöz tartozó közösség legszegényebb rétegét alkothatták.

Edény két sírból került elő. Elhelyezésük különböző. A munkások által kibontott 1. sir fülesbögréje a koponya mögött, a 3. sir agyagedénye a bal bokán kívül állott.

Ez a kézzel formált, enyhén kihajló peremű, durva kivitelű edény /4. kép/ eléggé elterjedt az avar temetőkben. Fellép már a szarmatakor legkorábbi szakaszában, s nyomon követhető a népvándorlás kora végéig. Egymagában Így nem datáló értékű, de alakja tekintetében nagyjából megegyezik a Szentes-kajáni /4/ temető 398., 415., a Kecel-határdülői /5/ temető 6. sírjának edényeivel.

Az 1. sir sárga szinü, korongon készült egyfülü bögréjén elmosódott festés nyomai látszanak /2. kép/. Nyakán 1 cm széles fekete sáv fut körül, amelyből kiindulva négy függőleges sáv disziti az edény oldalát. A nyakon levő sáv alatt, azzal párhuzamosan, egy 2.3 cm hosszú, 0.5 cm széles festett piros esik húzódik. E jól égetett *fülesbögre" a későavar /griffesindás/ kerámia jellegzetes edényformája, s Magyarország területén mindenütt megtalálható. Elég ha utalunk a Szentes-kajáni, /6/ üllői /7/, szobi /8/, keceli /9/* Előszállás-öreghegyi/10/,valamint a Jánoshidai/ll/temető megfelelő leleteire /12/. De hazánk területén kivül előfordul Bulgáriában, sőt a Ehyepr és a Don vidékén is /13/.

Ami a fülesbögre használatát illeti, Hampel szerint fülénél fogva, derékszíjra fűzve, vagy vállra akasztva hordták /14/. Horváth Tibor azonban elveti Hampel feltevését, mert megfigyelései szerint ezek az edények főleg a fej és az alsó lábszárak mellett helyezkednek el /15/. Korek József viszont a fentebb idézett Szentes-kajáni temető 318. sir edényének in situ helyzete alapján Hampel felfogását tartja elfogadhatónak /16/. Ebből az egy esetből azonban még nem általánosíthatunk, mivel fülesbögrénk leletkörülményei is Horváth Tibor állítását igazolják.

Orsógomb a 2. sírban volt. Finoman megmunkált, feketés' szinü,két-