Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Oltvai Ferenc: Pitvaros telepítése és küzdelme az urbérésítésért 1816-1849

- 46 -községek felszabadult jobbágyai mellett a pitvarost haszonbérlők is lefoglalták az uradalmi korcsmát és a mészárszéket. A megye a nagylaki járás szolgabiráját utasította, hogy a törvények által addig sértetlen állapotban hagyott királyi haszonvételek gyakorlásától tiltsa el a lakosokat /89/.

A 48-as törvények szellemében járt el a Csanád megyei Bizottmány amikor a forradalmi átalakulás ügyeit a községekből berendelt lakosokból összeállított megyegyülés elé terjesztette. A telepitvényes és kertészközségek azonban ezeken a gyűléseken nem kaptak képviseletet, azokat nem hívták meg a raegyegyülésre. Megfelelt ez az intézkedés annak, hogy reájuk a jobbágyság felszámolására vonatkozó törvények képviseleti vonatkozásai nem terjedtek ki. Más tehát nem érintette őket a jobbágyfelszabadításból, mint a törvénykezés előtti egyenlőség és az uriszéket eltörlő rendelkezés.

A forradalmi időszak alatt bátrabban küzdöttek saját ügyükért a pitvarosiak. 1848 tavaszán a pénzügyminisztériumhoz fordultak ás más pusztára való telepítésüket kérték. Ezért még házaikat is hajlandók lettek volna lebontani és uj községet építeni. Kérésükre az álladalmi $avak osztályigazgatója közölte, hogy maguk jelöljék ki a kincstári földeket és nyilatkozatukat a temesvári igazgatósághoz nyújtsák be /90/. Ettől felbátorodva az 1849 május 1-i népgyülésen a minisztériumhoz folyamodnak a megyei bizottmányon keresztül és összes sérelmeiket feltárták;

" 1./ Hogy - a község - majdnem félszázadon át hordta az osztrák kormány bilincseit.

2. / Hogy a roppant haszonbér által, melyet Pitvaros pusztájától évenként fizetett, tán háromszor is kifizették az árát.

3. / Hogy mindezek mellett 1843.évben határuknak csak 1/3-át hagyta meg az orszrák kormány s azt is nagy haszonbér mellett, és egy telekre egy hold föld sem maradt.

5./ Hogy egy országos küldöttség igértetett meg akkoriban szóval, de... részint félreértésből eredt elhanyagolás, részint a háború miatt elmaradt ."

Kérésük veleje különben az volt, hogy vagy a szomszédos Mezőhegyes egy részének, vagy ha az állami birtoknak maradna, helyette Kunágota puszta birtokába helyeztetnének kedvezőbb szerződés mellett,"vagy az inkább óhajtott örökváltsáígot egy országos küldöttség által életbe léptetnék"./91/ A megyei bizottmány május 7-én foglalkozott a pitvarosiak ügyével és a belügyminisztériumhoz tett előterjesztésében vázolta az önálló község létesitése ügyében a forradalom időszaka előtt tett lépéseit. Hangsúlyozta, hogy a pitvarosiak most is teljes bizonytalanságban élnek. A nemzetőri kötelezettségnek és a táborba szállásnak eleget tettek, ezért pártolják a község kérését.