Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Sterbetz István: Az 1939-43 évi alföldi belvizek hatása Nagyszénás gerinces állatvilágára
- 462 ly«kt61 légvonalban alig 30-35 km. távolságban« a szénást szikeseken ugyanakkor évről évre alig néhány darabot, vagy elvétve kis csapatokat találhatunk belőlük. Hasonló jelenségekkel az Alföld más tájegységein is találkoztam. Egyes fajok szükebb,kárpátmedencei elterjedését aprólékosan vizsgálva, majd az itt kapott eredményeket távolabbi vidékek viszonyaival összevetve kitűnt, hogy egyik-másik vizimadarunk feltűnően ragaszkodik a talajtanilag s biológiailag egyaránt meglehetősen egymásbafolyó, tarka képet nyújtó szikeseink bizonyos típusaihoz. E ragaszkodásnak nem a makrovegetációban, topog-* ráfiai tagoltSágban, vagy az egymáshoz viszonylag közelfekvő területek geográfiai helyzetében kereshetjük a magyarázatát. Az édesvízi és sós, vagy a különböző tipusu sós adottságok között válogató fajok mindegyikének a mikroflórából, mikrofaunéból, vagy a különböző alsóbbrendű vizi meg iszaplakó gerinctelen állatokból kerül ki a tápláléka. E tápláléklények alakulását viszont a viz és a talaj chemizmusa irányítja. /Sterbetz, Áll. Közi. nyomás alatt/. Fentiekből kiindulva szükségét érezzük annak, hogy a már olyan sokféle szempontból rendszerezett hazai Bzikes és édesvizeket madárökologiai tekintetben is megkíséreljük tipizálni. Ha egyes fajok olyan feltűnően kihangsúlyozzák azt, hogy számukra csak bizonyos speciális tápláléknemeket nyújtó terület az alkalmas élettér, akkor e tényezők részletbemenőbb kikutatása, tervszerű csoportosítása minden bizonnyal nagyban elősegítené azt, hogy egy-egy vizimadarunk ökológiájáról jellemzőbb képet adhassunk. Kétségtelen, hogy az ilyen, környezetükre fölöttébb igényes fajok jelenlétét elsősorban a táplálkozási tényezők alakítják. Ugyanazt a makrovegetáciőt, a szemre ugyanolyan tájtipust, azonos földrajzi helyzetben sokfelé megtalálhatjuk. E látszólag egyforma életterekben azonban mégis más és más a madárvilág összetétele. Kétségtelen, hogy azok a különbségek, amelyeket a limnologiai, raalakologiai, vagy egyéb alsóbbrendű állatcsoportnál végzett vizsgálatok már kimutattak, az őket fogyasztó magasabbrendü fejoknál is éreztetik hatásukat, E kérdések elmélyültebb tisztázásához C3ak több irányban kiterjedő, komplex vizsgálatok utján juthatunk. Mindehhez azonban mégnem rendelkezünk megfelelően összehangolt, gyakorlatilag hasznosítható módszertannal, A jelenben még csak a kibontakozó problémákat látjuk, kutatásaik szükségességét érezzük és reméljük, hogy a jövő mielőbb meghozza majd a ma még igen homályosan ismert jelenségek tisztázásának lehetőségeit. Irodalom 1. / Banner J.t Adatok a békési határ XVII. sz. beli vízrajzához.Pöld és ember IV. 1. 2. / Bodnár B.s Hódmezővásárhely környékének régi vízrajza. Pöld és ember VIII. 4. 1928. 3. / Sterbetz I.: A Szeged-fehértavi tájváltozások madártani következményei. Áll. Közi. nyomás alatt.
