Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Beck Zoltán: Temetkezési szokások Orosházán

- 440 -helyet, és megépíttetik akript ályt fi/. A temetőben levő sírhelyek - mint régebben - ma Is az egyház tulajdonát képezik. A sirhely kiválasztásánál ott van a sirásó is. Vele is megegyezik a család, hogy mennyi lesz a munkadij. A legtöbb temetkezésnél - tipus szerint - az egyház szabja meg a sirásó munkadiját, de van olyan eset is, mikor a család nagyobb kriptát épittet magának - gondoskodva a család többi tagjáról is -; ilyenkor a sírásónak több dolga van. A sirgödör megásásán kivül ilyenkor feladata még a keret megnyőtet ése /4/ is, amiért külön pénzt kap.

Beáll a halál

A halál beálltával a családnak "megint csak több dolga van". Értesíteni kell a rokonságot, értesíteni kell a temetkezési vállalatot, a papot - vagy a társadalmi bizottságot, és fel kell öltöztetni a halottat. Az előző feladatokat általában a legközelebbi rokonok végzik. A halott öltöztetése azonban már nehezebb feladat, mert nem mindenki vállalja. Ha van a családban vagy a rokonok között, aki bátrabb, az öltözteti fel a halottat.

* A régi zombai családoknál az volt a szokás, hogy a halottat csak a család öltözteti.Azt vallották e szokás alapjának, hogy "ha életünkben nem féltünk tőle és szerettük, akkor most sem kell félnünk tőle, hiszen ő is szeretett bennünket, nem bánt" /5/. Abban az esetben, ha nem a család öltözteti a halottat, vagy a szomszéd öregasszony, vagy a temetkezési vállalat dolgozói végzik el ezt a munkát. Az öltöztetésnél első az, hogy a halottat megmosdatják. Először az arcát mossák meg. Borbélyt is fogadnak, és a férfi halottat meg is borotválják. Általában az a borbély szokta borotválni, akihez egész életében járt,de van olyan borbély is, aki nem vállalja ezt a munkát. Ilyen esetben a temetkezési vállalat valamelyik embere borotválja meg a halottat. Ma már ez az utóbbi eljárás az általános, bár még élő hagyományként él az előbb emlitett mód is. Magara is tanúja voltam egy esetnek, amikor a borbély, aki megborotválta a halottat, részvétlátogatáskor még megigazitotta annak haját és bajuszát, mondva, hogy "igy szokott ez állni!" /6/.

Azt a vizet, amiben a halottat mosdatták, az udvar hátsó részébe öntik, a mosdóedényt pedig vagy használják tovább - ez ritka eset /-, vagy pedig eldobják a kerités mellé a kertbe, vagy a szemétdomb mögé. Az egyszerűbb népeknél a mosdatá3kor a halott szemére pénzdarabot tesznek; nem akarják, hogy nyitva maradjon, mert úgy riasztóbb. Ekkor kötik fel a halott állát is valamilyen kendővel, hogy az arca ne torzuljon el nagyon /7/. Az öltöztetés módja különféle. Van olyan halott, akit egészen föl kell öltöztetni. Inget, alsónadrágot, zoknit, nadrágot, mellényt, kabátot adnak rá. Cipőt nem, mert azt nehéz felhúzni. Van aztán olyan szegény halott is, akit meg se mosdatnak, hanem csak azonmód teszik a koporsóba, ahogy meghalt /8/.

Ezeket a műveleteket, ha lehet, minél rövidébb időn belül igyekeznek elvégezni,hogy a rokonok a halottat már tisztán, falravatalozva ta-