Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán

- 436 -21. Bornemisza Péter: Ördögi kisértetek, Sempte, 1578. Akad Kiad. Bp.1955. P» 135»

22. Rávnay Tamás: Bőrgyógyászat. /Egyetemi jegyzet/. 1954. p. 1.

23. V. ö. Asszony unokája. /Vogul népmesék/. Bp. 1959. p. 117.: az egér elragja a medve szive gyökerét. ■

24. Hasonlót 1. A fehértói gyógyító ember tudománya c. dolgozatomban.

/EA. P. 9/1956./

24/a.1768-ban kiadott Limitatio Rendtartásából id. Darvas: Lmf. p. 14.

25. / Hiedelmek modernizálodásáre korábbi dolgozataimban is idéztem már példákat /Szeged-fehértói gyűjtés 1. 24.sz. a.; putnoki gyűjtés, EA.P.83/ 1955./ Népmesékben: Kovács A.: Kalotaszegi népmesék I. p. 80. - Török népmesékben: /Bénli-bári a macska p. 29., 30, 155/, rokonnépek hiedelmeiben Diószegi: Sámánok nyomában p. 230 és 24/a kép. stb., stb.

26. Fáy Aladár: A magyarság diszitő ösztöne. Bp. é.n. p. 48.

27. Qrtutay: Pedic3 Mihály mesél. UMNGY. I. p. 268 és 273. 11 a. és b.,mese. Szándékosan idéztem éppen ezt a me3ét, mert sokban emlékeztet az egyik orosházi rontás-történetre /418/, és mert igen jól illusztráljaa rontó hatalmakról é3 az ellenük való védekezésről föntebb mondottakat :

a. / az ördögöt neve kimondásával meg lehet idézni

b. / megtévesztik /más házhoz mennek fonni, faTőT~!c i b o ntjak, ott adják

ki a koporsót, uttalan utakon viszik a temetőbe/

c. / a baj eredetét ki lehet nyomozni

d. / az ördög hatalmával szembe lehet szállni, és végül meg lehet ölni

a tudós öregasszony még annál is nagyobb hatalma segítségével

e. / halott lány rózsává változik, de Icédve szerint visszaváltozhat emf. / a halottak fFITamaának

g. / a "hóttal beszelek nem elevennel" átokformula végülis megfogan

h. / az ördög mindig este jelentkezik.

28. V. ö. 01.áh Andor: Egy orosházi kenőasszony tudománya.

29. Hajdú Imre - Ratkóczy Nándor: Röntgenológia. Bp. 1954. p. 331.

30. Bornemisza I.M. p. 135.

31. Vésztő saját gyűjtés.

32. Szántó Kovács Muzeum Évkönyve, I960, p. 367.

33. Adatok a magyarországi halottlátók néprajzához. EA. P. I960.

34. Újabb táplálkozástani vizsgálatok szerint ez igaz is: primitiv,civilizálatlan viszonyok között élő népek, törzsek /v.ö. cigányok!!/3tb. fogazata sokkal jobb, de rohamosan romlani kezd, mihelyt civilizált táplálkozásra térnek át. .

Hasonló szemlélet nyilvánul meg az 522. sz. állatgyógyítási adatban is

35. Sós József: Iskolás gyermek vizsgálatok az Orosháza községhez tartozó monori tanyákon. Népegészségügy, 1936. 3. sz. Klny. p. 4.

36. Szabó Ferenc: Adatok a 3öprücirok néprajzához Orosháza környékéről. Néprajzi dolgozatok, József A. Tud. Egyet. 10. sz. Szeged,1963. p. 13.

37. Fája Géza: Viharsarok. /II./ é.n. /1936/ p. 151.

38. Darvas József: Vizkere3zttől Szilveszterig. Bp. 1942. p. 114.

39. Féja i. m. p. 151.

40. Erről 1. Oláh A.: Szegény pára /Népi állatorv. Békés m-ben./kézirat/.

41. Bornemisza i. m. p. 136.

42. Darvas: Lmf. p. 62.

43. L. Oláh A.: Mészáros Ferenc c. tanulmányát /kézirat/.