Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán

- 398 -292. Mink meg kikküvel égettük, azt mondták, azt nyaljuk. F. S-né. 293. Zsébré3 - kis hólyag volt a nyelvünkön. Este, mikor ment le a nap, o­­davitt az eperfához, három ág végét összefogta, háromszor a szánkon elhúzta, balról jobbra, közbe mondott valamit; valami imádságfélét. Gy. B. 294. Alkoholizmus: a menekülés, a szűk világból való kiszabadulás egyik, talán utolsó módja volt: "ott a pusztán, a cselédek mind ittak... fér­fiak, asszonyok, legények egyaránt... magukban iszogatták a pálinkát, mert hangos, nagy mulatozásokat nemigen rendeztek. Legföljebb akkor rúgtak be igazan, ha egyszer-egyszer beszabadultak a faluba..." /Darvas: Pcs. p. 129/ A hiedelem szerint viszont: 295. Ha józan ember leesik a kocsiról, kitöri vagy nyakát vagy derekát. - A részeg, az nem, az az Isten markában van. P. S-né, Cv 296. Kelevény: amelyik gyerek nem tud kitisztulni kicsikorábanj hasfájást, bélhurutot is ez okozza. Keraénymag tea, apróbojtorján tea. B. I. ff 297. Ha zöld a széke a gyereknek, azt mondják rá: kelevényes. Ennek magától kell kitisztulnia. /Sz. P. gy./ 298. Hasmenés ellen tejbe ecetet önt, azt issza. "Napirenden van ez Csorvá­­son, az Esztike is ezt hozta hirül". P. B. 299. Hasmenéses gyerek: köménymag tea. B. I. 300. Kislánykorában történt.Sirva ment az utcán. Egy öregasszony megkérdez­te: "miért sirsz Mancikám?" "Nagyon beteg a Joli" - a húga - azért,fe­lelte. A "hasával volt baj, hastífusz vagpr vérhas", hasmenése volt. 0, kislányom, adjatok neki madárszart, a teájába, meggyógyul az attól, ne. félj!" - vigasztalta a néni. Otthon_ titokban kapart a szin tetejéről vérébszárt, megszáradt verébszart. Édesanyja észrevette és megtiltot­­ta. Úe mTkor édesanyja elment hazulról, húga meg aludt, megint csak kapart, belekeverte teájába és felébresztette. "Igyál teát"! így ado­gatta neki, édesanyja ellenére. "Reménytelen volt már teljesen", és meggyógyult mégis. Meg is mondta nemrégen a húgának: "Hiába finnyás­­kodsz, a madárszartól gyógyultál meg!" /mert válogatós, finnyás/. P. B. 301. /Aratáskor/ Reggel meg estefelé pálinka /járta/. Voltak akik meg is paprikázták, tört, erős paprikával.SzegecCé’ből hozták, zsákszámra árul­ták. Bort is ittak. Vizet lehetőleg keveset - azért, mikor meleg volt, csak nagyot ivott az' ember. A tanyában ásott kút volt, /a vize/ fris­sen jó volt, hidegen./De ha már/ egy órahosszat állt, nem jó ize volt: megfostosodott tőle az ember. Meg volt gyümölcs. A meggy az nagyon jó volt, oszt nem ittunk annyi vizet. p. St 302. "Egyikük meg is betegedett a víztől. Elrontotta a gyomrát. Nem valami jó viz volt a tanyában". _ . /Darvas: Vizkereszttől Szig,p. 103./

Next

/
Oldalképek
Tartalom