Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Oltvai Ferenc: Pitvaros telepítése és küzdelme az urbérésítésért 1816-1849
- 36 -: közgyűlésen 1835. május 14-én tárgyalták az ügyet és bizottság kiküldését határozták el, amelynek az volt a feladata, hogy az uradalommal vizsgálják meg a kérdést /63/. Az uradalom ügyésze ekkor még nem nyilatkozott. Sőt, amikor a nemesi közgyűlés által kiküldött bizottság az elkülönülés végrehajtására kiszállt Pitvarosra, a kamara képviselői nem jelentek meg. A bizottság a munkát elkezdte és jelentésébe bevette, hogy az elkülönülés által sem a haszonbérlői szerződések, sem az uradalmi jog legkevésbé sem csorbittatnak. Nyilván ezek lehettek az uradalom feltételei az elkülönítés.végrehajtásánál, miután az uradalom az elkülönülést nem ellenezte /64/. Ennek alapján a junius 21-i közgyűlésen a szolgabiró és esküdtje azt jelentették,hogy Pitvarost elválasztották Nagylak mezővárostól és az elöljáróknak az uradalom nyilatkozatát a feltételekről megmagyarázták. Ezek megtartását az elöljárók eskü alatt Ígérték /65/.Az uradalom feltétele bizonyára az volt, hogy hozzájárul ugyan az elkülönüléshez, de ahhoz nem, hogy Pitvaroson a volt nagylaki zsellérek községet létesítsenek, habár Nagylakon akkor már nem is laktak, csak adóztak és az adó beszedésén kivül a Pitvaroson lakó nagylaki zsellérekkel a nagylaki elöljáróság szinte semmit sem törődött. 3./ Pitvaros küzdelme úrbéres községgé alakulásáért Miután a községnek sikerült az anyaközségtől, h^jlaktól elválni, további törekvésük önálló község létesítésére irányult. Es egyben az úrbéri eljárás bevezetését is jelentette volna. Olyan községgé akartak alakulni, mint a megye többi úrbéres községe. Amennyiben ez sikerülne, településük állandóvá vált volna, ami a létbizonytalanság végét jelentette volna.Törekvésükben a nemesi megye támogatta őket.A megyének is érdekében állott, hogy területén rendezett község létesüljön, amelyiknek adója a megyei pénztár készletét növelné. Úrbéri eljárás alá vételükkel a földjük és állatállományuk is beszámitódhatna a megyei adóalapba. Az 1842. november 29-i megyei közgyűlésen behatóan foglalkoztak a Pitvarosra kiküldött bizottság jelentésével. A bizottságnak épp az volt a feladata, hogy segítse a község önállósítását. Az önállósítás utáni törekvés okát világosan látták, a pitvárosiakkal együtt. Látva azt, hogy a letelepedéstől kezdve sok idő telt el, ezalatt a lakosság száma meggyarapodott, a jólét is emelkedett, a "... haszonbér váltakozó feltételei..." következtében szétszéledni kénytelenek és a sok munkával felépített házaikat elvesztik. Minden erejükkel arra törekedtek tehát, hogy "... a haszonbéri bizonytalan állás helyébe községüknek úrbéri községi rendszeresítését fogják kieszközölni..." A tények azt látszottak bizonyítani, hogy mindez sikerülni fog. A községben ugyanis az uradalom 262 belsőtelket, malomhelyet, iskolát, abban imahelyet mért ki. Nagylaki házaikat, amelyek után addig nagylakizselléreknek nevezték őket, eladhatták. Megállapította a kiküldött megyei
