Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán

- 369 -még hozzá kell számítani azokat a környékbeli gyógyítókat, akiket fel-felkerestek orosházi betegek is /"péc3kai ember"/ /422, 552/, /"ujaradi oláj öregasszony" /230/Békészki bácsi /559^ a c3orvási Mészáros Henrik és a csanádalberti Mészáros Ferenc /43/, stb. Tudtommal, ma már csak ketten élnek közülük: F.M. és D.Zs.: egyikük a falu egyik, másik a túlsó végén /Földvári ut, ill. Tehénjárás/, mindketten közel a falu széléhez. /44/ Nem hallottam, hogy a fiatalabb generáció tagjai közül valaki is értene a gyógyításhoz.

Láthatjuk tehát, hogy Orosházán és környékén a századfordulótól napjainkig mindig működött kisebb-vagy nagyobb tudású és hirü javas és gyógyító specialista. Feltűnő a helyretevő asszonyok, valamint az állatgyógyitáshoz értők nagy száma.

De nemcsak ők gyógyítanak. Szükség esetén segítenek a családtagok /édesanya/ /437/, nagymama /470/, kommendálnak szomszédok /236/, öregasszonyok /300/ egyaránt, sőt saját magukat is gyógyítják háziszerekkel, közvetlen környezetükben megtalálható, vagy kertjükben termett növényekkel.

VLI. Orvos és javas, orvos és paraszt, paraszt és javas viszonya

Hogyan vélekednek erről a kérdésről,hogyan látják orvos és paraszt beteg, orvos és javas viszonyát? Elismerő és elitélő szavaikból, megállapításaikból megtudhatjuk, hogy ezzel kapcsolatban "mi terem a magyar szivébe*", s ebből a fény-árnyék képből, ha nagy vonásokkal is, de rnegfajzolható, milyennek képzelik a szerintük "jó" orvost?

"Hires jó orvos"-nak tartják Sz. tüdőgyógyász főorvost: betegeivel közvetlen, tegezi őket, szívesen megvizsgálja még a nem biztosított beteget is, nem támaszt bürokratikus /beutalás,igazolványok/ és anyagi nehézségeket /senkitől sem fogad el pénzt/. Ezért aztán hálás betegei időnként, néhány tyukot-csirkét csempésznek a nagycsaládu orvos udvarára /565* 566/.

Még több szeretettel őrzik a hajdani nagyhírű, ügyes, nagytudásu /ma már nyugdíjas napjait morzsolgató/ Pásztor Imre hódmezővásárhelyi szemész főorvos emlékét. A feljegyzett népdal /vagy tán inkább: ballada/ töredék /447/ tudomásom szerint egyedülálló a magyar folklórban: hőse egy kórházi szemész főorvos. S ha meggondoljuk, hogy ballada vagy népdalhosök csak azokból lesznek, kiket a nép nagyon szán vagy szeret,akkor megértjük keletkezését: "azért szerkesztették a betegek, hogy olyan jó orvos volt", A népdal /ballada/ a 20-as évek vége felé keletkezhetett, a töredékes szöveg /"nem egész tökéletes lesz", mondta adatközlőm/ egyes része - dr. Péczely Attila 3zives levélbeli közlése szerint - két doberdói dallal vannak rokonságban.

E kérdés szempontjából legérdekesebbek azok a - sokszor népmeseszerű - megnyilatkozások, melyekből a "folklorisztlkus orvos-elképzelés" vonásai bontakoznak ki./Erre már egy korábbi munkámban is idéztem példát 45/