Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán

— 361 ** valamint a tejfoggal kapcsolatos ráolvasások /455-7Z /ez az elvitetáa egyik formája!/ mellett rá szeretnék mutatni arra, hogy a népi felfogás szerint a *trégi öregek" egészségesebbek voltak, fogaik is Jobbak voltak /4ő8,/ /34/. milyen sok, és különféle gyógymódja van a fogfájásnak. Olyan be­tegség kellett hogy legyen, mely sokszor és kegyetlenül kínozta ókét. /A felsoroltakon kívül Darvasnál /-F.k.p, 45, -/ még melegvíz - hidegvíz, fokhagyma és ecet is szerepelnek/. Ezt igazolja az orvos szocio­lógus vizsgálata is, melyet pedig az orosházi tanyavilág jobbmódu részén végzettj "Még a felnőttek között is kevés van, aki rendszeresen ügyel fo­gaira, s rendbehozatja fogsorát. - A gyerek fogait ez a kisebb százalék sem javíttatja". "A gyerek még elveti rossz fogalt" - mondják /35/. A különféle gyógyító cselekmények /kenés, bedugás, folyadék rajta tartása/ közül kettő érdemel különösebb figyelmet} az archaikus jellegű füstölés /462/ /v.ö, ezt azzal, hogy egy másik, testbe Jutott állati kóro­kozót, a kígyót is szaggal távolitJák el a testből /119/, és a hólyaghuzás /463/.Ebben ugyanaz a szemlélet nyilvánul meg, mint a táragyozás-, köpölyö­­zés-, piócázásban, valamint a "vizikátor" használatában} a megbetegedést o­­kozó rossz nedvet össze kell szedni, ki kell húzni a testből. S mindezt egy igen gyakran használt bajmegelőző, ill. gyógyító növénnyel, a fokhagymával. Figyeljük meg végül, hogy a népi fogász, milyen ügyes pszihoterá­­piával nyugtatja meg a megriadt beteget /465/, hogy tereli el figyelmét, s végül gyors beavatkozásával hogy segíti át a fájdalmas műveleten. Fogpiszkálónak seprőből kihúzott cirokszálat szoktak használni. -/36/. A torok betegségei /470-473/ A nyakfog meghuzogatása a kenés egyik különleges formája. A fris­sen levetett kapca nemcsak mint meleg ruha játszik szerepet a gyógyításban, hanem mágikus szerepe is van. Egy szegedkörnyéki adat szerint u. i.lyukas harisnyával kell bekötni a nyakat meghuzogatás után. A 471 és 470, 473. az. adat összevetéséből látható, hogy a nyak­fog valamilyen garatmandula betegség /mandulagyulladás?/ lehetett, amit más vidéken úgy is emlegetnek, hogy "leesett a nyakfoga".Ezért kell "felhúzni1*. A gyógyító rendszerint családtag. A betegség neve már Bornemisszánál előfordul /Ördögi kisértetek, 1578/} "nyac foga". A gyógyító műveletet kisérő hangoknak ugyanolyan szerepe, jelen­tősége lehetett, mint a ráolvasások, ráimádkozásokat kisérő ráfuvás-, rále­­helés-, sóhajtozás /402/ /Darvas Lnf. p. 71/ vagy sziszegésnek. Állatok betegségei /474-533/ Féja Géza irja Orosházáról: "az állatokkal való bánásmód itten meglepő emberiességet árul el" /37/. Ha pedig a látszat ennek ellene mond,

Next

/
Oldalképek
Tartalom