Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Grynaeus Tamás: Népi orvoslás Orosházán
J__- 348 -megadja magát takarodik följárja a gőz /meleggel/ győzi magát gyentöl kőficol kenceficéi A szokásos kérdésre: volt-e már beteg, milyen betegségei voltak? - igen gyakran kapunk ilyen választ:-Nagyanyám nyolcvanegynéhány éves koráig nem látott orvost, beteg sem volt. Ha valami baja volt, a szomszédasszonyok "kóficolták" /V.A./.- Soha nem voltam beteg, egész mostanig orvost sem láttam. /S e kijelentés után rendszerint felsorolás következik: felsorolása mindazon betegségeknek, melyekbe keresztülesett/.Ez azt jelenti, hogy más a hivatalos, és más a paraszti betegségfogalom. Az eddigi adatokból ez utóbbit még csak igen vázlatosan lehet körvonalazni. Beteg valaki akkor, ha tartósan ágynak dől /254/ már orvos-javashoz kellett fordulni /"avval se mentem orvoshoz" 188/ már éjszakán át nem tud a fájdalomtól aludni /243/ ha a maga lábán már nem tud járni, kocsin kell vinpi /250/ "úgy kellett forgatni" /313/ Mi okozza e különbséget? Más-e a fogalom tartalma, jobban türik-e a fájdalmakat, fegyelmezettebbek-e? Vagy csak az évszázadokon át beléjük vert kényszerű jobbágy-fegyelem maradványaként dis3zimulálnak? /"Álhatatlan szolgák... akik beteg név alatt a szolgálatot kerülik, megragadtassanak és ... katonaságra adassanak... keményebb móddal is szolgálatra kényszerittessenek"/ /24/a./. A betegség gyógyítása a legváltozatosabb módokon, 3 természetesen a népi kóroktannak és kórtannak megfelelően történik. Az idők folyamán talán éppen a népi gyógytan /therapeutika/ változott, fejlődött a legtöbbet. Módszerei között megtaláljuk a legprimitivebb gyógyeljárásoktól /kiégetés, szájjal kiszivás /527/, ki3zittatás /173/, érlelés /184/,füstölés /3l6,483, 495, 505, 528/ kezdve szinte minden kor tudományosságának maradványát /a koprotherapiáétól a mechanisztikus élettani szemléleten át a modern hnematologiáé-, endokrinológiáéig/.Ezek eredetét, vándorlása útját ma már nagyon nehéz kibogozni - de ez nem is olyan fontos: fontosabb azt észrevenni,ahogy ezek a - mindmáig egyre érkező hatások kapcsolatba lépnek a már meglévőkkel, s eközben ezek is, azok i3, változnak, egymáshoz idomulnak. Ez mutatja legjobban azt, hogy a nép betegségszemlélete /mondhatnék igy is: egészségügyi ismeretei/ eleven valami, mert csak egy "élő" organizmus képes ilyen áthasonitásra. Részben az átalakulás miatt nem igyekeztem mindenáron megfejteni az egyes népi kórképeket, de meg azért sem, mert ahogy vannak népi kórokok, úgy vannak sajátságos népi kórformák i3 /pl. rontás, szemmel verés
