Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Oláh Andor: Egy orosházi kenőasszony tudománya

- 329 -érvényesül. Ezt a hatást már eleve elősegíti, hogy a paraszt betegével azonos kultúrájú "tudós" rendkívül kedvező lélektani, pszihoterápiás feltételek között kezdi meg és végzi munkáját. Kenés közben a "tudós" és betege társaslelki viszonya, kapcsolata még szorosabbra fűződik, mert a kenés mint rendszeres és módszeres simogatás, cirógatás, kézrátétel a szeretetre vágyó beteg sóvár lelki igényét elégiti ki. Ugyanakkor mint homeopátiás, fájdalmat fájdalommal gyógyító módszer a szenvedésbe beletörődést szolgálja.

A kenés tehát nemcsak fizikális, hanem pszlhikus hatást is indukál.Nemcsak mozdulatok egymásutánja, tett-rendszer, hanem jelképes, jelképfejtés alapján értelmezhető mozdulatok egymásutánja: jelképes aktus-rendszer.

A Jelenségek objektiv vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy az ősi népi orvoslást - a negativ tények tudatában sem tarthatjuk teljes egészében babonának, a jószándéku s nem egy esetben eredményesen működő "tudósok "-at nem nevezhetjük ártalmas kuruzslóknak.

Hogy az ezidáig kellő figyelemre nem méltatott érték /t.i. a népi orvoslás és a "tudós" tevékenységének, ismereteinek pozitívuma/ megfelelő tudományos ellenőrzés után beleépülhessen kultúránkba, orvostudományunkba, először is gyűjtésre vem szükség. Széleskörű, intenzív gyűjtésre.

JEGYZETEK ÉS IRODALOM

1. / A Bozó Istvánnéra vonatkozó adatok saját gyűjtésemből származnak. Az

adatgyűjtés 1952-ben Orosházán és Békéscsabán/ /itteni tartózkodása idején/ történt. Bozóné ekkor 85 éves volt. 90 éves korában költözött el az élők sorából. Békéscsabán Sonkoly Kálmán dr. sorozat-felvételen örökítette meg B.I-né kenési technikáját.A fénykép-sorozat és az adatanyag a Magyar Néprajzi Muzeum adattárában /Bpest, Könyves Kálmán krt. 40./ található meg.

2. / Álommal kapcsolatos gyógyít ás-élmény fűződik ehhez.Két tehenüket őrizte, legeltette, mig el nem aludt. Álmában hangot hallott: "- Kelj fel, mert baja van a tehenednek!" Fölkelt, körülnézett és mintha az urát látta volna maga előtt, holott ura kinn dolgozott a földjükön. Nézi a marhákat és édesapja kijelentése villan az eszébe: " - Ha a jószágnak baja van, hét hideg a füle".Odamegy, megtapogatja a fülüket:hideg. Mozdulatlanul, fújtatva állanak. A cirokfattyutól felfúvódtak. Beszalad tályoggyökér főzetért és egy evőkanálnyit beleönt az egyikbe, szalonnát is nyom bele. Mig ezt orvosolja, a másiknak kihasad a bendője. De emez meggyógyult.

3. / A népi "cserélt gyerek" fogalom sokszor az orvosi hidrokefalusz /vízfejűség/ fogalommal azonos. Pl. akkor is midőn Így Írják le a betegséget: "hároméves korában a feje akkora volt, hogy nagy. Nyápiszkodott, Mer a teste olyan vékony volt. Mindig csak e-e-e, ennyit mondott".